Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

HAMAR Edina: Kétfüles urna restaurálása (Felgyő, Ürmös-tanya 68. urnasír)

Kétfüles urna restaurálása (Felgyö, Ürmös-tanya 68. urnasír) 451 kei, melyek alumínium drótos ideiglenesen megerő­sítést kaptak (1. kép 4). Ezen módszer biztosította az óvatos tisztítás ellenére is nagyon kopott, lekereke­dett törésfelületű, nehezen ragasztható töredékek ra­gasztásának stabilitását a tárgy kiegészítésének elké­szültéig. 3. blokk/harmadik lépés: A nehézségek csak ezek után jöttek, mivel a fül, a nyak és a száj töredékei csak kis darabon kapcsolódtak a testhez. Statikai szempontból stabilitásuk kismértékű, ezért ideigle­nes és végleges ragasztás kombinálásával történt a két ragasztott blokk egymáshoz való beszintezése, beállítása és stabil rögzítése. Az ideiglenes meg­erősítéseket és ragasztásokat, 6 a hiányzó részek ki­egészítése után eltávolításra kerültek. E módszer biz­tosította, hogy a töredékek ne mozduljanak el a kiegészítés és a felületi utómunka során. Az urnatöredékek összeragasztásának elkészülté­vel jól láthatóvá vált az edény hiányzó részeinek nagysága, és formája. Ekkor vált egyértelművé, hogy az edény második fülét nem lehet most felragasztani, mivel a fül két kapcsolódási pontjánál — a hasnál és a szájnál — lévő kerámiarész is hiányzik. Jelen eset­ben a fül lebeg. Ezért előbb elkészült a hiányzó ré­szek (test, nyak és száj) kiegészítése (2. kép 2), majd ezekhez a pótolt részekhez lett rögzítve és hozzá gipszelve a második kerámiaiul. A „lebegő''' fület a kiegészítés elkészültéig ideiglenes ragasztással rög­zített, méretre vágott, formára hajlított 2mm-es alu­mínium drótok tartották (2. kép 3). A kiegészítés elkészítése előtt, a hiányzó részek mellett lévő kerámia felületét izolálni kellett 3-4%-os CMC-Na 7 vizes oldatával, majd ez a kiegé­szítés végeztével eltávolításra került a felületről. A hiányzó nyak és száj részek formájának bo­nyolultsága, illetve az ideiglenes megerősítések kö­vetkeztében, nem lehetett alkalmazni a régészeti kerámiatárgyak negatívforma készítésénél és kiegé­szítésénél általában használt technikát. A probléma megoldását, a porcelán tárgyak restaurálásában hasz­nált és jól bevált, kétoldalas negatívforma 8 alkalma­zása jelentette, mely viaszlapból készült el (2. kép 1). Továbbá e módszer biztosította azt is, hogy a ki­egészítéseken végzendő utómunka a létező legkeve­sebb legyen. Kétféle színű, anyagában színezett gipsszel tör­tént a kiegészítés és a ragasztott törésfelületek fúgá­zása. Közepes árnyalatú, barna színnel a hason lévő, egy darab, nagyobb pótlás, a nyak és a fül kiegészí­tése, a fúgák nagy része és az egy darab, kiegészí­tett-pótolt bütyök. A régésszel történő előzetes egyeztetetés alapján a három hiányzó bütyökből csak egy lett pótolva/kiegészítve, illetve nem került retus­festés a kiegészített gipszfelületekre. A retusfestés hiányának csökkentésére, a tárgy egységes esztétikai hatásának érdekében egy második, az előzőtől eltérő, közepes árnyalatú, sárgásvörös színű, vékony gipsz­réteg került egyes fúgákba, a nyak belső oldalára, a száj peremrészére, és mindkét fül felső kapcsolódási pontjánál lévő hegyes csúcsok kiegészítésére. Az elkészült gipszkiegészítések felületi levédése három rétegben, 2-3%-os 96%-os etil-alkoholban ol­dott PVB-vel 9 történt. Mivel a restaurált edénynél fennáll a sérülés ve­szélye (helytelen mozgatás, a fület érö erőhatások következtében, az berepedhet vagy letörhet), ezért az urna a számára méretre készült, bélelt 1 0 dobozban került elhelyezésre. Javasolt, hogy az edény állandó körülmények között, nagy hőmérsékleti és relatív páratartalmi ingadozásoktól mentes, portól, fénytől, nedvességtől és rezgésektől védett helyen, zárt szek­rényben, polcon, saját dobozában, állítva legyen tá­rolva. Ellenkező esetben fennáll annak a lehetősége, hogy a felhasznált anyagok elöregednek, illetve az öregedési folyamatok felgyorsulnak, a mozgatásból eredő rezgések, esetleges ütések következtében a tárgy sérül, reped vagy/és szétesik. A tárolás optimális klimatikus paraméterei: hőmérséklet 20-25 °C között, relatív páratartalom/ RH 35-50%, napi ingadozás 35 ± 5. Kiállítás ese­tén az optimális klimatikus paraméterek: hőmérsék­let 20-25 °C között, relatív páratartalom/ RH 45-50%, napi ingadozás: ± 5, megvilágítás mértéke: közepes fényérzékenység (max. 200-240 lux/óra, évi 600 000 lux). 6 A feladathoz PVC ragasztó rudas ragasztópisztolyt és méretre vágott, formára hajlított. 2 mm-es alumínium drótot, valamint bicikli küllőket használtam. 7 Carboxil-metilcellulóz-nátrium sója. 8 Kétoldalas forma, beöntö és légzönyilásokkal. 9 Polivinil-butirál, kereskedelmi neve: MOW1THAL B30H. 10 Nikecell habtábla (PS - polisztirol), vizes bázisú ragasztó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom