Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

KÖRÖSI Andrea: Felgyő, Ürmös-tanya avar temető állatcsontmellékletei

400 KÖRÖSI Andrea 194., 205., 229. sír) pedig juh és szarvasmarha étel­adomány is került. Három sírból amulett is előkerült (128., 159., 208. sír). Ételadomány: 14 sírba 25 házityúk ételadomány került. 8 sírba egy, 6 sírba több tyúkhús-ételado­mányt tettek: egy sírba (89. sír) kettőt és 5 sírba (57., 82., 96., 179., 208. sír) hármat. Az ételadományok a 101. sír kivételével a végtag területéről kerültek ki. A 101. sír ételadománya egy mellcsont volt. A vég­tagokat többnyire egy-egy (humerus/ tibiotarsus), rit­kábban két csont (humerus + ulna, femur + tibio­tarsus) képviselte. Néhány esetben a végtagoknak több csontja is előkerült, illetve a házityúk csontok a törzs területéről kerültek ki. Ha két ételadományt tet­tek egy sírba, akkor az egy szárny és egy lábrész volt, ha három ételadományt, akkor az — a 96. sír kivételével — jobb és bal oldali szárnyrészt és egy lábrészt jelentett. A 96. sírba egy szárnyrészt és két különböző oldali lábrészt helyeztek. A váci avar te­metőben is különböző módon darabolt házityúk ré­szek kerültek a sírokba (VÖRÖS 2000, 36). 7 sírnál a tyúk ételadomány mellé más állatfaj húsát is tették. Négy sírba (96., 157., 179., 229. sír) szarvasmarha és juh, egy sírba (57. sír) szarvasmar­ha és sertés, egy-egy sírba szarvasmarha (154. sír) vagy juh (82. sír) ételadomány is került. Két sírba (86., 157. sír) a házityúk ételadomány mellé még há­zityúk áldozatot is tettek. Hat férfi, három gyerek, négy női és egy ismeretlen nemű felnőtt sírjába tet­tek házityúk ételadományt (3. táblázat). A 208. sír bal oldali szárnycsontja (humerus) el­törött és a törés mentén elcsúszva, a szárny rövidül­ve gyógyult. Attribútum: Házityúk attribútuma mindössze egyet­len esetben, a 119. sírban került elő, melyek házilúd és mezei nyúl csontokkal együtt, egy leletegyüttes ré­szét alkották. A négy szárnycsontból (carpometacar­pus) három bal és egy jobb oldali volt. Dienes István ezeket a leleteket (átfúrt madár és mezei nyúl csonto­kat) az ongon-kultuszhoz kötötte (DIENES 1972, 97-108). Zoológiai jellemzés: Az előkerült csontok alapján a felgyői avar közösség által áldozati állatként vagy ételadományként sírba helyezett tyúkok kis testmé­retűek voltak (8. táblázat). Hasonló testméretek jel­lemzik a gyenesdiási (MATOLCSI 1968, 119), halimbai (VÖRÖS 1999, 54), sopronkőhidai (BÖKÖNYI 1973, 123-129), szekszárdi (KÖRÖSI 2007, 231), székkutasi (KÖRÖSI 2005, 245) és váci avar temetőkből származó tyúkokat is. 2 Házilúd A temető 7 sírjából (86., 92., 108., 118., 119., 159., 188. sír) került elö házilúd csontja (összesen 7 mel­léklet), melyek minimum 13 egyedhez tartoztak. 6 sírba amulettként szárnycsontját (metacarpus), a 188. sírba áldozati állatként tették (2 táblázat). Étel­adományként egyetlen sírba sem került. Allatáldozat: A 188. sírból az állat koponyája, valamint farrésze került elő. Előkerült a teljesen ép koponya a felső csőrrel és az alsó két csőrkávával, az atlasz, a lumbosacrale, a medencék, a farokcsigolyák és a farokcsont. A lumbosacrale és a pelvisek össze­nőttek. Minden végtagcsontja, a bordái, a mellcsont majdnem egésze, a hát és nyakcsigolyák hiányoznak. A lúd fejét a nyakcsigolyáktól tőben elválasztották és nyersen dobták a sírba, így maradhatott meg az at­lasz a koponya condylusain. A házilúd-áldozat férfi sírjában volt (3. táblázat). Attribútum: 6 sírból (86., 92., 108., 118., 119., 159. sír) 12 házilúd szárnycsontja (carpometacarpus) került elő. négy sírban egyedül, két sírban (92., 119. sír) a házilúd mellett galamb metatarsusa, házityúk szárnycsontjai (carpometacarpus) és mezei nyúl vég­tagcsontjai (metatarsus) is előkerültek. A 86. sírban egy, a 108. sírban kettő, a 159. sírban három, a 92. és 118. sírban négy házilúd metacarpus volt. Zoológiai jellemzés: A házilúd szárnycsontoknak csak egy része mérhető (5. táblázat). A csont mérete­ik alapján különböző nemű egyedekhez tartoztak. Szarvasmarha 39 sírban volt szarvasmarha, összesen 46 melléklet­ként. Állatáldozatként egyetlen sírba (160. sír), 38 sírba ételadományként és két sírba (109., 158. sír) attribútumként került szarvasmarhacsont (2. táblá­zat). A 160. és a 158. sírokban, mint áldozat, és mint attribútum szerepeltek, de ezek mellé még ételado­mányt is helyeztek. Allatáldozat: A 160. sírba helyezett szarvasmarha koponyát (egy koponya felső részének szarvcsapos töredéke) állatáldozatnak szánták. A koponya szarv­csap méretei (jobb-bal): sz.: 52,2-52,5, v.: 39,2­39,5, bázis körméret: 150-152 mm, darabhossz: 57,3-54,2 mm. Az állat neme: bika. A szarvasmarha koponya férfi sírjából került elő, egy marha ágyék­csigolyával és egy juh lábszárcsonttal együtt volt a sírban. Ételadomány: 38 sírba (41., 43., 47., 57., 81., 93., 96., 98., 99., 102., 117., 125.,128., 129., 130., 133., 136., 143., 149., 150., 154., 157., 158., 160., 165., 168., 169., 170., 179., 181., 194., 196., 201., 205., 2 Vörös István: A váci avar temető archaeozoológiai vizsgálata. Kézirat, Budapest 2000.

Next

/
Oldalképek
Tartalom