Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

KÖRÖSI Andrea: Felgyő, Ürmös-tanya avar temető állatcsontmellékletei

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ - MA 1 (2010) 393-391 FELGYŐ, ÜRMÖS-TANYA AVAR TEMETŐ ÁLLATCSONTMELLÉKLETEI KÖRÖSI Andrea ANYAG ÉS MÓDSZER Felgyő, Ürmös-tanya mellett László Gyula vezette az ásatásokat kisebb-nagyobb megszakításokkal 1955-1977 között, amely során bronzkori telep és temetkezések, szarmata és avar kori temető, valamint Árpád-kori település került elő. A feltárt 240 csontvázas sírból 216 avar kori, 5 szarmata (24., 53., 238., 239., 240. sír) és 14 bronzkori (14., 28., 33., 34-35., 44., 45., 60., 142., 144-145., 210-211., 237. sír) temetkezés volt. E tanulmányban az avar kori sírokból származó állatcsontok feldolgozása történik. A sírokból származó archeozoológiai anyagot László Gyula a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Allatcsont Gyűjteményébe küldte Matolcsi Jánosnak meghatározás céljából, aki az I960., 1962., 1964., 1966., 1971-1974. és 1976-1977 évekből származó anyag faji és csonttani meghatározást 1978-ban végezte el (1. kép, 1. táblázat). Az állatcsontok méretadatainak felvételére és elemzésére már nem került sor, illetve ennek írásos nyoma nem maradt fenn. Az ásatási jelentés, Matolcsi János listája és a csonttárban található állatcsontok összevetése során jelentős különbségek adódtak, ezért a teljes feldolgozást elölről kezdtem, az állatcsontokat meghatároztam és lemértem. A sírleírások során minden sírnál külön jeleztem a még meglévő és az elveszett állatcsont-mellékleteket. Azoknál a síroknál, melyek állatcsont anyaga megsemmisült, de az ásatási naplóban szerepelnek, jeleztem, hogy volt állatcsont melléklet, de a napló meghatározásait nem vettem figyelembe. Ilyen esetben a sírleírásban vagy állatcsont, vagy szárnyas csont megnevezés szerepel, mögötte jelezve, hogy a csontok elvesztek. Azokban az esetekben, ahol a csontok megsemmisültek ugyan, de Matolcsi János meghatározásában szerepelnek, mindig elfogadtam Matolcsi meghatározását, és ezt szerepeltettem a sírleírásban is, de a táblázatokban már csak a saját meghatározásaimat jeleztem. Abban a néhány esetben, amikor Matolcsi és a saját meghatározásaim között eltérés mutatkozott, a saját határozásomat vettem figyelembe, de a teljesség kedvéért közreadom Matolcsi János meghatározásait (Id. 1. táblázat). A statisztikai adatok számolásánál az ásatási naplóban szereplő összes megmunkált csontot és tojásmaradványt felhasználtam, mivel azok a feltárás során szakember nélkül is egyértelműen felismerhetők, de faji meghatározásuknál csak a jelenleg is fellelhető anyagot vettem figyelembe. Az ásatási napló, valamint Matolcsi János fennmaradt jegyzetei alapján 111 sírba tettek állati eredetű mellékletet, sokszor különböző típusúakat egyszerre. 100 sírban áldozati és/vagy ételadományból származó állatcsont, 17 sírban tojáshéj, 9 sírban amulett és 21 sírban megmunkált csont volt. Az állatcsontok egy része időközben megsemmisült, elveszett, ezért e tanulmányban csak a most is fellelhető állati mellékletek kerülnek feldolgozásra. Jelenleg 80 sír leletanyaga tanulmányozható. 46 sír esetében maradt meg minden csontmelléklet, 31 sír anyaga teljesen, 34 sír anyaga részben megsemmisült. A vizsgálható sírok közül 59 esetben ételadományról, 14 esetben áldozati állatról van szó. 39 sírban szárnyas csont, 49 sírban emlőscsont volt. A tojáshéj leletek a 234. sír kivételével elvesztek. Ebben a sírban házityúk 5 db tojása volt a csontváz különböző részei mellett. 15 sírban egy, 6 sírban kettő, 1 sírban három, 1 sírban négy és 1 sírban öt megmunkált csont volt.

1 I A megmunkált csontok a Koszta József Múzeum régészeti gyűjteményében, a többi sirlelet között, a 65.3.1-292., 72.227.1-60.1. és 78.1.23-248. leltári számon találhatók. A többi állatcsont a Mag\ar Mezőgazdasági Múzeum AI latcsont Gyűjteményében van.