Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

MARCSIK Antónia: Felgyő, Ürmös-tanya avar kori temető humán csontvázmaradványai

Felgyő, Ürmös-tanya avar kori temető humán csontvázmaradványai 387 típusok/nemek férfiak nők europidok mediterrán-nordid (-x) 7 3 europidok cromagnoid (-x) 7 3 brachykran-x (chamaekran-x) 6 8 europo-mongolidok 4 5 mongolidok 3 3 összesen 27 22 4. táblázat: A taxonómiai megoszlás Table 4: Taxonomical distribution Mongolid férfiak Mongolid nők sírsz 197 203 153 sírsz 174 175 204 1 195 195 177 1 184 177 184 8 147 143 142 8 138 144 142 9 97 88 95 9 85 94 95 17 137 134 129 17 114 124 122 40 107 113 103 40 90 99 102 45 148 139 133 45 132 132 129 48 83 75 80 48 72 75 79 51 40 40 40 51 41 37 38 52 36 34 38 52 35 37 34 54 28 34 26 54 29 27 30 szinid szinid-bajkálibelső-ázsiai szinid-bajkáli belső-ázsiai szinid 5. táblázat: A mongolid jellegű koponyák metrikus értékei Table 5: Metric data of the Mongolid type skulls chykranok, agykoponya magasság tekintetében szintén közepesnek ítélhetők, de kisebb esetszámban a chamaekrania is jelentkezik. A taxonómiai elemzés szerint a szériában dominál az europid nagyrassz (cromagnoidok, mediterránok/nordoidok, brachykranok). Három férfi és három női koponya azonban a mongolid nagyrasszhoz sorolható, szinid, bajkáli, belső-ázsiai típusok (illetve azok összevont jegyei), de további két gyermekkoponya is mongolid. A szériában azonban jelentős az europo-mongolidok megléte is. A szinid, bajkáli, belső-ázsiai (sőt még a szajáni) típusok a Duna-Tisza köz avar kori népességének igen jelentős komponensei (LIPTÁK 1959), melyek kisebb-nagyobb arányban szinte valamennyi mongolid túlsúllyal jellemezhető szériában előfordulnak (pl. Tatárszentgyörgy, Csengele-Feketehalom, KunszállásFülöpjakab, Madaras (LIPTÁK 1983), Hetényegyháza,

7 Kunpszér I. csoportja (MARCSIK 2009, 175-178), Szatymaz-Makraszéki iskola.

8 Ezen lelőhelyek népességeit törzsökös avaroknak tekinthetjük. Avar koriak lehetnek az europo-mongolid (Üllő I.) és a főként europid jellegűek, mint pl. Jánoshida, Alattyán, Zagyvarékas, Tiszavárkony, Ürböpuszta, Homokmégy-Halom, Szeged-Kundomb, Szeged-Fehértó A., Sükösd-Ságod, Mélykút-Sáncdülő, Kecel I. és II., Kiskőrös-PohibújMackó-dülő, Kiskőrös-Város alatt. Üllő II. (LIPTÁK 1983), Hajós-Cifrahegy,

9 Kunpeszér II. csoportja (MARCSIK 2009. 178-180).

1

0 7 Bódi Gy.: A hetényegyházi avar kori széria embertani feldolgozása. SZTE Embertani Tanszék, szakdolgozat. Szeged 2009. ti Feldolgozás alatt. 9 Feldolgozás alatt. 10 A „törzsökös avar" és az „avar kor" nomenklatúrát Lipták Pál használta először (LIPTÁK 1980).