Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

MARCSIK Antónia: Felgyő, Ürmös-tanya avar kori temető humán csontvázmaradványai

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ - MA 1 (2010) 383-391 FELGYŐ, ÜRMÖS-TANYA AVAR KORI TEMETŐ HUMÁN CSONTVÁZMARAD VÁNYAI MARCSIK Antónia A régebben élt népesség etnogenetikai értékelésére, biológiai rekonstrukciójának megítélésére több féle módszer ismeretes. A teljességre való törekvés igénye nélkül említhetjük a következő módszereket. A metrikus és morfológiai adatokra épülő jelleg-együttesek szerinti csoportosítással foglalkozik a taxonómia. E módszeren alapuló etnogenetikai problémák megoldásával elsősorban Lipták Pál foglalkozott (LIPTÁK 1959; LIPTÁK 1965). A taxonómiai meghatározáson kívül ismeretesek a különböző matematikaistatisztikai (biometriai) módszerek, melyek a jellegek középértékén (ÉRY 1970; ÉRY 1983; FÓTHI 1998) vagy az egyéni méretek kiértékelésén alapulnak (SZATHMÁRY 1987; BARABÁS-SZATHMÁRY-GUBA-LŐRINCZY 1996). Az europid és mongolid jellegű koponyák közötti differenciál diagnózis megállapítására Tóth Tibor speciális arcméreteket, szögeket alkalmazott („arclapossági" módszer) (TÓTH 1958). A nonmetrikus jellegek (epigenetikus variációk) matematikai-statisztikai kiértékelése is újabb eredményeket szolgáltatott egy-egy régészeti periódus bonyolult embertani képéhez (FINNEGAN-MARCSIK 1979). Hasonló célok vezérlik a paleopatológiai (MARCSIK 1983; PÁLFI-MARCSIK 1999)' és a biokémiai kutatásokat is (LENGYEL 1975).

2 Az avarok és az avar kor bonyolult heterogenitása elég jól ismert a történeti embertanban. Egyik főleg a mongolid jellegű — komponensük belsőázsiai eredetű lehetett, azonban a Kárpát-medence területére érkező avarság ázsiai őshazájából, a délorosz sztyeppe övezetből számos etnikailag nem avar törzset vagy néptöredéket hozott magával. Etnogenezisük kialakulásában minden bizonnyal a helyi őslakosságnak is szerepe lehetett (LIPTÁK 1983; FÓTHI 1998). E tanulmány célja, hogy Felgyő, Ürmös-tanya területén feltárt avar kori humán csontvázanyag általános antropológiai — főleg taxonómiai — vizsgálatával hozzájáruljon elsősorban a Duna-Tisza köze avar kori népességének etnogenetikai értékeléséhez. ANYAG ÉS MÓDSZER A Felgyő, Ürmös-tanyánál 1960-1977 között feltárt 216 avar kori sírból mindössze 160 egyén csontvázanyaga van meg a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén. Ezeken kívül 2009-ben Balogh Csilla feltárása során további 6 sír került elő.

3 így összesen 166 csontváz vizsgálható, melyek megtartási állapota változó, általában közepes vagy annál rosszabb. Mintegy 100 lelet tartalmaz koponyát vázcsontokkal együtt, a többinél azonban vagy csak koponya vagy csak a vázcsontok álltak rendelkezésre. A felnőttek közül 47 koponyán, illetve 58 egyén hosszú csontjain lehetett a legfontosabb méreteket felvenni. Az 1971-72. évi feltárásból 69 egyén csontvázmaradványait szakdolgozatában Puppi Rita dolgozta fel,

4 azonban eredményei néhány esetben korrigálásra szorulnak. A csontvázak vizsgálatánál a gyermekek és fiatalkorúak esetében az elhalálozási életkorok (csoportok) meghatározása FEREMBACH-SCHWIDETZKYSTLOUKAL 1979, a felnőttekre vonatkozóan NEMESKÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI I960, a nemek megállapítása ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI 1963, a metrikus 1 Marcsik A : A Duna-Tisza köze avar korának paleopatológiája. Kandidátusi értekezés, kézirat. Szeged 19H3. 2 Márk L.: A csontként iai vizsgálatok jelentősége és alkalmazása a történeti és igazságügyi antropológiában. PhD disszertáció, kézirat. Szeged-Pécs 2006. 3 A 2009. évi ásatás leletanyaga a kötet végén, külön fejezetben kerül leírásra, de az antropológiai anyag adatait e tanulmánybanfelhasználtam. 4 Puppi R.: Újabban feltárt avar kori embertani leletek vizsgálata (Csongrád. Felgyö-Ürmös tanya). JA TE Embertani Tanszék, szakdolgozat. Szeged 1974.