Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
A felgyői ásatások története (1955-1977) 19 kép). A K és az N árkokban a 2. „jurt" körárkának folytatását találták meg. A napló nem említi, de a szakmai jelentésben szó van róla, hogy a Vidre parti egyik emelkedést — melyen már korábban is folytak próbaásatások, és ahol korai magyar és bronzkori település nyomait találták — eladták az útépítő vállalatnak és azt kellett feltárni. 2 1 Valószínűleg a III. ásatási terület dombjáról, vagyis a Szegedi úttól keletre levő felszínről van szó, melyen 1964 során is volt ásatás. Ezt erősíti meg, hogy a szentesi múzeum gyűjteményében a 66.8.1-116. és 67.2.1-20. leltári számok alatt az 1965. évi felgyöi ásatás bronzkori anyaga található, melyek a leltárkönyvi bejegyzések alapján a Szegedi út melletti, az I-X. árkok beásásaiból származnak. 1965. július 21-én László Gyula és B. Nagy Katalin a tömörkényi homokbányában végzett helyszínelést. Lantos András csongrádi lakos elmondása szerint a homokbánya kitermelésénél sok emberi csont került napvilágra. A bánya Ambrus B. Lajos tanyája mellett létesült, ahol már korábban is találtak emberi csontvázakat, amelyeket eldobáltak. A terepszemle során kb. 6-8 sírból származó csontot sikerült megmenteni. A kidobált csontok mellett, kézzel formált edény fenéktöredéke került elő. A csontok némelyike zöld elszíneződést mutatott. László Gyula bronzkori temetőre gondolt. 1966 Az ásatásról nem rendelkezünk dokumentációval. Az ásatási jelentésben az olvasható, hogy a honfoglalás kori település területén két kör alakú építményt tártak fel, melyek bronzkori és szarmata jelenségeket is vágtak. 2 2 Az egyiknek megtalálták a bejáratát, amitől jobbra 5, kővel kirakott aljú kemence volt. Az előző „jurtok" közelében nagyméretű körárkok alapfoltjait bontották ki, illetve egy körárkos szarmata temető is előkerült. A temető sírjai egymástól nagy távolságra voltak. Ezek alapján a feltáró munkálatok ebben az évben is a Csizmadia-tanya környékén folyhattak, pontosabb meghatározásuk nem lehetséges. A Koszta József Múzeum leltárkönyvében az 1966. évből is van beleltározott bronzkori leletanyag a 67.4.1-38. leltári számon, melyek mellett ugyanúgy „Szegedi út mellett" megjegyzés szerepel az előkerülés helyeként, mint az 1965. év településanyaga mellett. Csak ebből következtethetünk arra, hogy az előző két évhez hasonlóan, a falu belterületén kívül levő homokdombon (III. ásatási felület) is folyt feltárás ebben az évben. 1967 Három szakaszban folytak az ásatások. Az elsődleges cél a Geda halmon lévő Árpád-kori — Méri István által 1955-ben feltárt — templom hitelesítése, és a templom körüli terület megkutatása volt. A május 30. és június 17. között végzett ásatás naplója megemlíti, hogy a Csizmadia-tanya egykori szőlőjének az orvosi rendelő felé eső részén összeszedték a csontvázakat. Itt valószínűleg a Lajos tanító úr által feltárt szarmata vagy 10. századi temető folytatásáról lehet szó. Ebben az évben június 01-17., augusztus 07-25., majd október 16-25. között a Geda halmon folyt az ásatás. A rézkori kurgánról megállapították, hogy két rétegben hordták fel az eredeti felszín kismértékű megemelésére. 2 3 Ennek tetején létesült a két építési fázisú templom. A korábbi agyagalapozású fölé építették a téglatemplomot. A templom körüli szelvényekben az Árpád-kori sírok mellett szarmata sírok is napvilágra kerültek. 2 4 1968 Augusztus 26. és szeptember 6. között a Geda halmon folytatták az ásatásokat. 2 5 1969-1970 Ezekből az évekből nem rendelkezünk ásatási dokumentációval. Sajnos a jelentésekből sem derül ki pontosan, hogy melyik területeken folyt az ásatás. 26 Az Ürmös-tanyánál ezekben az években biztosan nem folytak munkálatok, a jelentés településre vonatkozó adatai feltehetően a falu területén belül folyt kutatásokra vonatkoznak: ,,Az ásatás során megállapítottuk, hogy a település nagy részén föld fölé épített házakban (vertfalu vagy téglafalú) laktak, hozzájuk szabadon álló kemencék tartoztak. " 2 7 1970-ben az Árpád-kori település kiterjedését akarták tisztázni, de csak szarmata települést talál21 RégFüz Ser. 1 No. 19(1966) 44. 22 RégFüz Ser. 1. No. 20 (1967) 86. 23 A következő évi ásatásról írott jelentésben tévesen a vat}>ai temetkezés korával egy időre teszik a kurgán keletkezési idejét (RégFüz Ser. I. No. 22 (1969) 58). 24 RégFüz Ser. /. No. 21 (1968) 62. 25 RégFüz Ser. 1. No. 22 (1969) 58. Az ásatási dokumentáció a MFM Régészeti Adattárában 136-76 leltári számon található. 26 RégFüz Ser. I. No. 23 (1970) 64; RégFüz Ser 1. No. 24 (1971) 57. 27 RégFüz Ser. I. No. 23 (1970) 64.
