Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
10 BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára András, Szathmári Ildikó, Szénászky Júlia, Tomka Péter, Trogmayer Ottó, Vaday Andrea és Valter Ilona is töltött hosszabb-rövidebb időt a felgyői feltárásokon. A Felgyőn végzett ásatások számos lelete és eredménye toposzként rögzült a magyar régészeti kutatásban. Mivel László Gyula ígérete ellenére nem készítette el a 70. születésnapjára a felgyői publikációt, halála előtt tanítványai között osztotta fel a „hagyatékot". A tanítványok időközben felnőttek, saját kutatási témával, illetve ásatásokkal voltak elfoglalva, így nekik sem maradt idejük a felgyői leletanyaggal foglalkozni. A dokumentáció több részre szakadt. A FELDOLGOZÁS MENETE ÉS RENDSZERE 2000-ben Vörös Gabriella kezdeményezte egy olyan munkacsoport felállítását, amely egymás közt korszakonként elosztva feldolgozza és monográfiába foglalja az ásatás leletanyagát. A bronzkori leleteket P. Fischl Klára, a szarmata sírokat Vörös Gabriella, az avar temetőt Rózsa Zoltán, az Árpád-kori leletanyagot Benkő Elek vállalta el. A még fellelhető dokumentációt a szentesi Koszta József Múzeumba Szabó János József gyűjtötte egybe, ahol a leletanyag ma is található. Azonban az elvi megbeszélések után, anyagi fedezet hiányában, e kezdeményezés elhalt. A feldolgozás terve 2006-ban merült fel ismét, amikor Balogh Csilla a Duna-Tisza közéről ismert avar kori sírleletek számbavétele során, a felgyői avar temető anyagával kezdett foglalkozni. Miután elkészült a bronzkori és az avar kori régészeti leletek, illetve a két korszakból megmaradt antropológiai és állatcsont anyag feldolgozása, jelen kötet szerzői úgy döntöttek, hogy az elkészült tanulmányokat László Gyula születésének 100. évfordulójára közreadják. Jóllehet a sors fintora, hogy először éppen azok a leletanyagok látnak napvilágot, melyeket László Gyula az ásatás „melléktermékeinek" tekintett. A két korszak anyaga mellett a kötetben helyet kapott továbbá az 1971. évi ásatás során az egyik Árpád-kori árokból gyűjtött archeobotanikai anyag kiértékelése is. 2009 tavaszán ismét folyt ásatás az Ürmös-tanyánál. Ezt a feltárást, illetve annak bronzkori és avar kori sírleleteit e kötet végén szintén bemutatjuk, tekintve, hogy azok kiegészítik a korábbi ásatások eredményeit. Az itt közreadott leletanyag mindkét említett korszak tekintetében kiemelkedő forrásanyag. A bronzkori és avar kori leletanyag feldolgozása és értékelése során az összes rendelkezésre álló dokumentáció, a rajzos, térképi, illetve fotóanyag egyaránt átvizsgálásra került. E hatalmas munka nélkül ugyanis nem lehetett volna a két korszak leletanyagát értelmezni és térképen ábrázolni. A feltárás 22 éve alatt óriási mennyiségű, különböző méretarányban és minőségben készült rajzos dokumentáció keletkezett. Ezek között a szintvonalas felméréstől kezdve (2. kép), az összesítő rajzokon, sírrajzokon, felszín és metszetrajzokon, szelvényazonosítókon és részletrajzokon keresztül, a naplóba vagy kis papírlapokra rajzolt vázlatokig, minden megtalálható volt. A teljes rajzos dokumentáció feldolgozása térinformatikai program segítségével történt, melyet a kötet DVD melléklete tartalmaz. Ennek leírása és használati útmutatója a kötet legvégén, illetve a DVD-ROM-on is megtalálható. E nélkül szinte megoldhatatlan lett volna az eltérő minőségű és méretarányú rajzok összeillesztése, kezelése. A munka a kis méretarányú összesítő térképektől haladt a részleteket bemutató, nagyobb méretarányú rajzokig. Jelen publikáció — ahol lehet — az eredetei rajzokat, illetve néhány esetben azok átrajzolt változatát tartalmazza, egyrészt a hitelesség végett, másrészt annak szemléltetésére, hogy miért nem sikerült végül egy egységes térképrendszert összeállítani. A rajzos dokumentáció közreadásakor — mind nyomtatott, mind DVD-ROM formátumban — az összes korszakot érintő teljes anyagot feldolgoztuk. A munka elején még bíztunk abban, hogy minden terület és minden korszak anyagának feldolgozása el fog készülni, illetve a szerzők remélték, hogy egy kötetben sikerül a teljes felgyői ásatások anyagát közzétenni. Az ásatás történetének leírásakor így tehát hivatkozzuk és magyarázzuk a teljes, rekonstruált térképi anyagot, a továbbiakban viszont nem térünk ki a szarmata és az Árpád-kori jelenségek értékelésére. László Gyula Felgyő határában több, jól elkülöníthető területen végzett feltárást (3. kép). 1 Több évi oknyomozó és feldolgozó munka után úgy gondoltuk, hogy a kisebb ásatási területek régészeti jelenségeinek leírását függelékként közreadjuk a napló eredeti szövege alapján. Meg kell vallanunk, hogy ezek kiválogatása és a jelenségek azonosítása, értelmezése nagyobb feladatot rótt a szerzőkre, mint a konkrét leletanyag feldolgozása és értékelése. Nem kerül publikálásra a Geda halomnál végzett ásatás írásos 1 Jóval nagyobb területek kerültek feltárásra a III. ásatási területen, ahol az egész homokdombot meg kellett a későbbiek folyamán kutatni, mivel a dombot elbányászták. Szintén nagyobb terület lett átvizsgálva a II. és VI. területektől nyugatra. Ezek dokumentációját nem tudtuk összefüggő felszínrajzzá rekonstruálni (Id. még az 42. kép). A Geda halom (I. ásatási terület) környékén is több éven át folytak ásatások, a 3. kép csak a templom kör\>onalát ábrázolja.
