Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata
308 KREITER ET AL. • MAROSLELE-PANÁRÓL SZÁRMAZÓ NEOLITIKUS KERÁMIA TÖREDÉKEK VIZSGÁLATA • Maroslele (kerámia) — Vinca H Maroslele (kerámia) — AVK X Szarvas — agyagos talaj (Starnini-Szakmány 2005) Szarvas (kerámia) — Körös-kultúra (Starnini-Szakmány 2005) Tiszaszőlös (kerámia) — Körös-kultúra (Szilágyi-Szakmány 2007) Füzesabony (kerámia) — AVK (Szilágyi-Szakmány 2007) Tiszaszőlös — agyag (Szilágyi-Szakmány 2007) Si0 2/Al 20 3 3. ábra: A Marosleiéről vizsgált kerámia minták és az összehasonlító adatok C'aO/AfO^-SiOi/A 12Ü\ ábrája Table 3: CaO/AliO^-SiO^/AllO}, diagram of the examined pottery samples from Maroslele and the comparative data dúsulhatnak nincsenek, vagy csak kisebb mennyiségűek a vizsgált anyagban. Ez utóbbi jellemző, miszerint a káliföldpát jelentősen kisebb mennyiségben mutatható ki a vizsgált mintákban. Kismértékű dúsulás mutatkozik a Sr-ban és a Pb-ban, melyek a plagioklász földpátokhoz köthető nyomelemek. Ez a jelenség jól megfelel a minták plagioklász tartalmában látható arányoknak. Az inkompatibilis elemek közül a Zn mutat enyhe mértékű dúsulást. Egy Vinca tál (3. minta) nyomelem összetétele kismértékben eltér a többi mintáétól a nagyobb Ba és Ni tartalmával, de ezek az elemek az agyagásványok felületén is könnyen megkötődnek. Az Alföldről származó, egyes, hasonló korú lelőhelyek kerámiáinak, valamint helyi agyaglelőhelyek geokémiai adatait összehasonlítottuk a jelen tanulmányban ismertetett minták adataival. Az összehasonlítás alapja az, hogy az Alföldön a kora és középső neolitikumban a kultúrabeli különbségek ellenére a különböző lelőhelyeken feltárt kerámiák technológiai és nyersanyagbeli hasonlósága nagy (SZILÁGYI-SZAKMÁNY 2007,44; KREITER 2010,275). Az összehasonlításhoz figyelembe vehető adatok Szarvas (Körös-kultúra), Tiszaszőlős-Domaháza (Körös-kultúra) és Füzesabony-Gubakút (AVK) (SZILÁGYISZAKMÁNY 2007, 45) lelőhelyekről származnak. Ezen kívül Szarvas és Tiszaszőlős-Domaháza (SZILÁGYISZAKMÁNY 2007, 42-44) lelőhelyek helyi agyagos üledékének geokémiai adatait vettük figyelembe. A kerámiák karbonátos, illetve homokos jellegének elkülönítésére szolgál a Ca0/Al203-Si02/Al203 diagram (3. ábra). A Maroslele-Pana lelőhely Vinca és AVK kerámiái nagy összetételbeli hasonlóságot mutatnak a szarvasi és a tiszaszőlősi kerámiákkal. A maroslelei Vinca kerámiák, amint látható a diszkriminációs diagramon is, CaO-ban kissé gazdagabbak, mint a maroslelei AVK kerámiák. Kis különbség látszik a két kerámiatípus között, azonban ez az eltérés nem szignifikáns, továbbá a különbség mértéke minimális, így ez alapján különböző eredet vagy eltérő nyersanyaghasználat nem feltételezhető. Ugyanez mondható el a többi lelőhelyről is, amelyek szerepelnek az összehasonlításban, vagyis a nyersanyaguk nagyon hasonlónak tekinthető. A kerámiák eredethatározásában fontos fő- és nyomelemek arányában, mint a TiÜ2-Zr/V és Ah03-Zr/V (4-5. ábra) is szembetűnő a hasonlóság. A maroslelei kerámiák a szarvasi és a tiszaszőlősi kerámiákkal mutatnak egységesebb képet, a füzesabonyi kerámiák valamivel nagyobb Zr/V aránnyal kissé elkülönülő csoportot alkotnak. A maroslelei Vinca kerámiák is kissé nagyobb Zr/V aránnyal jellemezhetők, mint a maroslelei AVK kerámiák, ami jelentheti azt is, hogy a Vinca kerámiák több olyan nem plasztikus elegyrészt tartalmaznak, melyekben gyakrabban előfordul cirkon, mint kristályzárvány (ilyen lehet pl. a plagioklász, lásd XRD eredményeket). Ez a természetes geológiai inhomogenitás mértékén belülinek tekinthető, amit jól mutat az agyagminták adatainak eloszlása is (5. ábra). A talajminták nagyobb változékonysága egyben azt is jelzi, hogy a kerámiák nyersanyagának az agyag és agyagos aleurolit tekinthető, kevésbé pedig
