B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

B. NAGY Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető

dence között. A csontváz bal oldalán 40 cm széles padka volt kialakítva 80 cm mélységig. Koporsós temetkezés volt. Mell.: Öv bronzdíszei és szerelvényei a medence környékén. 1. Vaslemezből hajlított övbújtató (190. kép 8) töredékes állapotban, amelyet bronzszegecsekkel erősítettek fel az övre. H.: 2,6 cm. 2-5. 4 db bronzlemezből kivágott, téglalap alakú övdísz (191. kép 11-12, 16, 18), amelyeket két-két szegeccsel kapcsoltak az övre. Kettő darab igen töredékes állapotban. H.: 2,2 cm, sz.: 1,2 cm, s.: 2,5 g. 6-15. Bronzlemezből kivágott övdíszek (191. kép 1-10), amelyekre egyegy bronzkarikát akasztottak. Mindegyiket két-két félgömbös fejű, bronzszegeccsel erősítették az övre. Egyetlen övdíszen vaskarika van. A karikák átm.: 1,8 cm, az övdíszek: 2,2x 1,6-1,8 cm, s.: 46,8 g. 16-18. Bronzból öntött és bronzlemezekkel kiegészített kisszíjvégek (191. kép 19-21 ), amelyeket egy-egy szegeccsel erősítettek fel a szíjak végére. Ma.: 1,6 cm, sz.: 1,3 cm, s.: 8,8 g. 19. Bronzból öntött nagyszíjvég (191. kép 22). Ma.: 3,2 cm, sz.: 2,2 cm, s.: 14,6 g. 20. Vaskés (190. kép 10) ajobb combcsont alatt. A nyéltüske vége hiányzik. H.: 16 cm. 21. Mellette másik vaskés (190. kép 11) vastokban. A hegye hiányzik. H.: 15,5 cm. 22. Vasár (190. kép 6). H.: 6 cm. 23. Vascsiholó (190. kép 9), amelyhez vaspánt és kovakő is hozzározsdásodott. H.: 7,5 cm. 24. Nyitott bronzkarika (191. kép 13). Karika átm.: 1,5 cm, s.: 1,5 g. 25. EJ alakú vaskapcsok és bronzlemez töredékei (190. kép 2) ajobb lábfej mellől, valamint a sír betöltéséből. 26. Ismeretlen rendeltetésű vastöredékek, az egyik talán vascsat darabja (190. kép 4, 7) a levágott jobb kézfej és a medence alól. 27. Bronzkarika (fülbevaló?) töredékei (191. kép 14) sírfóldben. S.: 0,3 g. 28. Juh àgyèkcsigolyài a bal lábfejnél. 29. Tojás a bal lábfejnél. 30. Szárnyas csontjai a bal lábfejnél. 540. sír (192. kép 1; C/15): T.: NyÉNy-KDK, 288108°. H.: 210 cm, sz.: 60 cm, m.: 110 cm. A téglalap alakú sírgödörben a háton fekvő, nyújtott testhelyzetü, Inf. II. korú fiatal csontváza a sír aljánál 10 cm-rel magasabban feküdt. Mell: 1. Vaskés töredékei (192. kép 4) a medencénél. A két hosszabb töredék h.: 4,3 és 4,5 cm. 2. Trapéz alakú vascsat (192. kép 3) a medencénél. H.: 2,8 cm, sz.: 2,6 cm. 3. Trapéz alakú, töredékes vascsat (192. kép 2) a medencénél. H.: 3 cm, sz.: 2,8-2,4 cm. 4. Juh lábcsontja a lábnál. 541. sír ( 193. kép 1 ; 220. kép 6; 221. kép 1 ; C/17): fülkesír.

81 T.: NyÉNy-KDK, 303-123°. Az ismeretlen nagyságú és mélységű előtérből 35°-os szögben induló fülke h.: 360 cm, m.: 202 cm. A. felnőtt férji vázmaradványa közel vízszintes fülkében feküdt. Mell.: 1. Trapéz formájú vascsat (194. kép 3) a medencében. H.: 2 cm, sz.: 1,6 cm. 2. Trapéz alakú vascsat (194. kép 4) az ágyékcsigolyán. H.: 4,2 cm sz.: 4,3 cm. 3. Egyélű, csuklózsinórtartós markolatú szablya (194. kép 1-2) a bal láb mellett. Az enyhén ívelő pengén 26 cm hosszú fokéi van. EE: 95,5 cm, ebből a markolat h.: 13 cm, a zsinórtartó vaskarika átm.: 2 cm. 4. U alakú vaskapocs töredéke a lábfejnél. H.: 1 cm. 5. U alakú vaskapcsok (193. kép 2-8). H.: 4 cm. A lószerszámhoz tartozó leletek a férfiváz jobb oldalán voltak. 6-7. Hurkos fülű, ívelt talpú kengyelpár (192. kép 6—7). Ma.: 14,3, 16 cm, sz.: 12,5 cm, 13 cm. 8. Vaslemezből kovácsolt, hajlítással alakított, nagy nittszegre emlékeztető formájú „akasztók" (194. kép 5-7; 203. kép 7) a bal láb mellett. Nyereghez tartoztak. Ma.: 2-3 cm. Mind a három darab a kard vége környékéről. 8. Trapéz alakú hevedercsat (192. kép 5). H.: 4,5 cm sz.: 3,8-3 cm. 9. Juhkeresztcsont egy ágyékcsigolyával a bal lábszáron. 542. sír (195. kép 1; 221. kép 2; C/16): T.: NyÉNyKDK, 298-118°. H.: 180 cm, sz.: 55-70 cm, m.: 130 cm. A téglalap alakú sírgödörben a háton fekvő, nyújtott testhelyzetű, Inf. II. korú fiatal csontváza a sír aljánál 6 cm-rel magasabban feküdt. Mell.: Gyöngyök (1195. kép 4) a koponya környékéről. 1-20. Fekete színű, fényes felületű (köles) lapított gömb (8 db gyűrű alakú), opak üveggyöngyök, többnyire kónuszos furatokkal. H.: 0,2-0,3 cm, 0: 0,25-0,35 cm, furat 0: 0,1-0,15 cm. 21. Fekete színű, fényes felületű, 2x-en összetett, (köles) lapított gömb alakú, opak üveggyöngy. H.: 0,4 cm, 0: 0,3 cm. 22-73. Okkersárga színű, (köles) lapított gömb (8 db hordó) alakú, opak üveggyöngyök, többnyire kónuszos furataikban fekete elszíneződés. H.: 0,2-0,3 cm, 0: 0,25-0,35 cm, furat 0: 0,1-0,15 cm. 74-75. Sötét okkersárga színű, forgatott felületű, lapított gömb alakú, opak üveggyöngyök, hengeres furatokkal. H.: 0,4 cm, 0: 0,45-0,5 cm, fúrat 0: 0,2 cm. 76. Sötét okkersárga színű, lukacsos, forgatott felületű, lapított gömb alakú, opak üveggyöngy, egyik oldalán behúzódó bázisú furattal. H.: 0,63 cm; 0: 0,58 cm; furat 0: 0,15-0,21 cm. 77-78. Nagykarikás, kék színű, kerek gyönggyel, granulációval és gyöngyözött bronzkarikákkal díszített bronz fülbevalópár (195. kép 2-3). A karikák átm.: kb. 3,7x3,3 cm, s.: 1+3 g. Lehet, hogy ajobb oldalit csak granuláció, a bal oldalit csak gyöngyözött bronzkarikák és gyöngy díszítette. 79. Ismeretlen rendeltetésű vaslemez, mindkét oldalán rusztikus szövésű textilmaradvánnyal (195. kép 5) ajobb lapocka alatt. H.: 4 cm, sz.: 1,5-1 cm. 80. Kettős csonka kúp alakú, fekete színű orsógomb töredékei a sírföldből. 81. Juh koponyája és négy(?) lábcsontja a lábfejnél. 82. Borjú(?) csontjai a koponyánál. 83. Tojás a koponyánál. 84. Juh(?)csontoka medencében. 543. sír (195. kép 6; C/16): T.: NyÉNy-KDK, 295115°. H.: 255 cm, sz.: 62 cm, m.: 130 cm. A téglalap alakú 81 A székkutasi temetőben 59 temetkezés fülkesír volt. A Székkutason 50 cm-ig, maximum 1 m-ig leásott téglalap alakú és vízszintes aljú gödör (előtér) egyik végét rézsútosan tovább mélyítették (lásd metszetrajzok) Az így kiásott 200-250 cm hosszú fülkébe koporsóban vagy anélkül eresztették le a halottat. Mellette elhelyezték személyes tárgyait, ételét illetve italát, majd egy falappal lezárták a fülkét. Az aknába (előtérben) tették azokat a leölt állatokat, amit a halott túlvilági életére szántak, vagy üresen hagyták, s ezek után betemették az előteret. Magát a jülkét csak lezárták, de nem tömítették el földdel. Az üregben a hullamerevségjeloldódása után a félig álló helyzetben lévő test el tudott mozdulni, csúszni eredeti helyéről. A felsőtest súlyától nyomva a térdek a fülke felső falához vagy a koporsótetőhöz nyomódtak, illetve a csuklós sarokcsont miatt a lábfej is felféle mozdult el, miközben nekiütközött a fülke vagy a koporsó végének. 1100-1200 év elteltével a feltárt és fentiek szerint eltemetett halott csontváza úgy néz ki, mintha kényelmesen hátradőlve ülne. Ezértfordulhat elő, hogy a századforduló régészeti közleményeiben a publikáló ülve temetésről ír. Ez felülvizsgálatra szorul. A test bomlása során további „ rendellenességek" jöhetnek létre. Például a viszonylag nagy súlyú koponya leszakadva a helyéről, legurult a testen, és fennakadt a zárt combcsontokon, vagy a széttárt combcsontok között továbbgurult a lábfejhez. Még akkor sem kell sírdúlásra gondolni, ha az összes csont a fülke aljából kerül elő, mert csak arról van szó, hogy az elkorhadt test minden csontja ide csúszott le. Ezt főleg a gyermeksíroknál figyeltük meg.