B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

PÁSZTOR Adrien: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei

készekben — a szemes üveggyöngyök kétrétegű dudoros vagy pontrátétdíszeihez hasonló — félgömbös üvegbetéteket ültettek. Az üvegdísz két koncentrikus kör: a külső, világosabb kék színű körbe fehér vagy fekete színű, kisebb kör alakú betét simul. A felületén folyatott üvegszálból kialakított fehér színű keresztjel az egyenlő szárú bizánci kereszt sematikus megjelenítése. Hasonló keresztjelet a kora avar kori bizánci keresztjeles fejesgyűrükön is láthatunk. A késő avar kori mitológia és hiedelemvilág művészi ábrázolású arany szilkéj én a keresztjelű „szemes" üvegberakások díszítőelemként térkitöltő szerepet kaptak (AZ AVAROK ARANYA 2002,38-39). A székkutasi temetőben viszonylag ritkák a hosszú nyakláncok. A 8. század 1. felétől a 9. század elejéig a különböző fajtájú gyöngycsüngős fülbevalón kívül a székkutasi nők és fiatalok (valószínűleg Inf. II. korú lányok) fő ékessége volt a hosszú gyöngy füzér. Egysoros: 8. század 1. feléből: 120. felnőtt — a sírmellékletek szerint valószínűleg női sír (129 db ép és több apróbb töredék) (B. NAGY 2003, 50. kép 6-10), 348. gyereksír (Inf. II.) (139 db + töredékek) (B. NAGY 2003, 119. kép), 437. juvenilis korú női? sír (132 db + töredékek) (B. NAGY 2003, 152. kép 5-6), 523. női SÍr (75 db) (B. NAGY 2003, 183. kép 4). 8. század 2. feléből: 313. maturus korú női sír (72 db) (B. NAGY 2003, 107. kép 9). Kétsoros: 348. gyereksír (Inf. II.) (139 db) (B. NAGY 2003, 119. kép).

14 8. század vége/9, század 1. harmada: 310. maturus korú női sír (129 db + töredékek) (B. NAGY 2003, 105. kép 3-6). A temető korai leletcsoportjához tartozó 120. sír nyakláncát többféle, a dinnyemag alakú üveggyöngyöktől eltérő gyöngy típusok: rövid bikonikus, köles, díszítetlen és folyatott rátétes lapított gömb, hosszú henger és dudoros rátétes hordó alakúak tarkítják. A dinnyemagok közé olyan csepp formájúakat is felfűztek, mint amilyenek a 7. század utolsó harmadára keltezett 200. sírban vagy a 8. század 1. fele - közepe nyakláncain (163., 523. sír) is feltűntek. A 8. század 1. fele - közepe időszakának vegyes gyöngysorain a — főleg cseppszerű dinnyemag alakúak mellett — kevés számban kedveltté váltak a gömbös és köles méretű, illetve hordó, orsó, kúpos és hasábos alakú üveggyöngyök (348., 523. sír). Az 523. sír láncára egy nagyobb korongos márványgyöngyöt is tettek. Ugyanakkor a 437. sír vegyes összetételű nyakláncára (152. kép) két téglalap alakú, lemezes ólomcsüngőt és egy nagyobb méretű, lemezes, bikonikus alakú ólomgyöngyöt is fűztek. A halott felsőtestét a nagykarikás gyöngycsüngős fülbevalópár és a változatos gyöngysorú nyakdísz ékesítette.

15 A gyöngyök közé fűzött téglalap alakú, páros amuletthez hasonlót — díszesebb kivitelben — a tiszafüredi 1049. (GARAM 1995, 123. Taf. 143/1049: 6-7) és a zalakomári 54. és 225. késő avar sírokban láthatunk (SZŐKE 1992, 926, Taf. 2, 928, Taf. 4). Ezek a négyszögű ólomcsüngők az avar kori pogány amulettek késői fémlemezes csoportjába tartoznak (VIDA 2002, 181-185). A székkutasi 437. sírt a gyöngycsüngős fülbevaló és a díszes füzér késő avar kori párhuzamai a 8. század (1. harmada -) 1. felére keltezik. A 8. század 2. felének jellegzetes ékszere a 313. sír kevés dinnyemag alakú (XI.04.1/13.01 — 2 db, XI.06.1/13.01, XI.08.1/00 — 3 db, XI.08.1/13.01), gömb, lapított gömb, köles, hosszú henger, hordó alakú üveggyöngyökből fűzött gyöngysora. Kronológiai helyzetét a halott ovális karikájú, hasábos gyöngycsüngős fülbevalópárja erősíti meg.

16 Különlegesen szép a 310. sír kétsoros nyaklánca. Sötét tónusú színhatását élénkítik a kevés számú, különféle dinnyemag formájúak társaságában felbukkanó fényes és eltérő színű hengeresek (hosszú henger, hordó, orsó: dudoros, hurokfolyatott), lapított gömb mellett az aranyfóliás rúdgyöngy s a temetőnkben igen ritka, csiszolt felületű lapított gömb alakú karneol-, illetve mészkő gyöngyök. A füzérbe két darab prizmatikus, áttetsző üveggyöngyöt is tettek. E késői vegyes összetételű nyaklánc az aranyfóliás és a késői dudoros, csurgatott rátétes üveggyöngyökkel, illetve a halott ovális karikájú, sokgranulációs csüngőjü fülbevalójával a temető egyik legfiatalabb keltezésű temetkezését képviselik. 14 B. Nagy Katalin megfigyelése szerint a 348. sír lánca kétsoros: egyik sorban 34 szem, a másikban 106 szem volt. 15 Az ásató, B. Nagy Katalin szerint a gyöngysort egykor nem a nyakba akasztották, hanem csak a nyaktájékra helyezték. 16 E fülbevalók többnyire karéjos mell boglárokkal, esztergált csont tűtartókkal és zegzugmintás orsógombokkal fordultak elő a késő avar kori emlékanyagban (Pl. KOVRIG 1963, Taf. XXVII. 412:18; GARAM 1995, 280; CILINSKÁ 1975, 65. X. típus, 80-81).