B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

B. NAGY Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető

A SÍROK LEÍRÁSA 1. sír 11 (5. kép 21; E/30 12 ): T.: NyÉNy-KDK, 300-120°. M.: 130 cm. A hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváz 13 koponyáját és lábcsontjait homokkitermelés során meg­bolygatták. Mell.: 1. Tojáshéjak a jobb szeméremíven. 2. Juh(?) lábcsontja a bal alkar csontjain. 2. sír 14 (2. kép 1; E/31): T.: NyÉNy-KDK, 285-105°. H.: 250 cm, sz.: 97 cm, m.: 170 cm. A téglalap alakú, lekere­kített sarkú sírgödör északnyugati végét és a hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű csontváz koponyájának a tetejét a homok­kitermeléssel megbolygatták. A maturus korú nőt(?) vas ácskapcsokkal összefogott koporsóban temették el. Az ere­deti helyükön maradt kapcsok alapján valószínű, hogy kettesével fogták össze a deszkákat a fejnél, középen és a lábnál. A 2,5 cm vastag koporsódeszkákra utaló elszínező­dések a sír oldalaival párhuzamosan kerültek elő. Közvetle­nül a csontváz alatt, 2-3 cm vastagságban barna színű, szer­ves anyagra utaló elszíneződést és 67 cm szélességben kevert földet figyelhettünk meg. Az 50 db-ból álló övkészlet és a vaskés a csontváz alól került elő, többségükben hátlap­jukkal felfelé. A nagyszíj vég mellett 5 db öweretet talál­tunk másodlagos helyzetben. Mell.: 1. Aranyozott felületű, áttört kötélfonat- és virágmintával díszített, gyöngysorkere­tes, ovális bronzcsat (2. kép 2; 202. kép 1), karikájával a sír oldala felé, a bal combnyak alól. A csatnyelv befele nézett. H.: 6 cm, sz.: 2,5 cm, s.: 27,2 g. 2. „Asztragalosz"-techni­kával készült, aranyozott felületű, csuklós bordákkal díszí­tett bronz szíjbújtató (2. kép 3; 202. kép 9) a bal combnyak alól, az övcsat mögött. Mindkét végén megmaradtak a fel­erősítésre szolgáló átlyukasztott bronzlemezek. Kiterített h.: kb. 8,5 cm, sz.: 1 cm, s.: 9,3 g. 3-6. Egy-egy aranyozott felületű, kötélfonat- és virágmintával díszített, pajzs alakú bronzveret (2. kép 4-7; 202. kép 3) a jobb szeméremcsont elől, a jobb medencelapát és jobb alkar közül, a keresztcsont jobb fele és a keresztcsont bal fele alól. A felerősítésre szol­gáló nittszegeknek három-három lyuk van kialakítva. Ma.: 2,2 cm, sz.: 2,4 cm, s.: 4,7 g, 5,6 g, 6,7 g, 6,7 g; összesen: 23,7 g. 7-11. Gyöngysorkeretes, szálka-, fonat- és virág­mintával díszített, bronzból öntött, aranyozott felületű csün­gős övveret (2. kép 9-13) a jobb alkarcsont alatt, egy a jobb alkarcsont belső oldala mellől, 3 db a jobb medencelapát alól. A felső tag felszerelés céljából két helyen átfúrva. H.: 3,8 cm. 12-15. Csüngős övveret (2. kép 8) és 3 db kötélfonat mintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű veret (3. kép 1-3) a jobb alkar alól. 16-18. 3 db csüngős öv­veret (2. kép 14-16) a keresztcsont és a csigolya találkozá­sánál. 19. Csüngős övveret felső része (2. kép 18) a bal me­dencelapát alól. 20. Csüngős övveret felső része (2. kép 20) a bal combcsont felső vége alól. 21-24. Csüngős övveret felső része (2. kép 19) és 2 db kötélfonat mintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű veret (3. kép 24-25) a két combcsont közül. A csüngős övdíszeket hármasával szerelték fel az övre, az egyetlen karikás csüngőjű (2. kép 17; 202. kép 5) egyedül került elő a bal medencelapát alól. A csüngős veretek összsúlya: 94,0 g. 25-30. 6 db kötélfonat­mintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret (3. kép 7-12) az alkar vonalában, a jobb comb­csont külső oldala mellett, hátlappal felfele. Felszerelésére három helyen átfúrva. Ma.: 1,5 cm, sz.: 1,2 cm. 31. Aranyo­zott felületű, két lapból álló bronz kisszíjvég (3. kép 28; 201. kép 11) az előző veretsor végénél. Mindkét oldalán két-két hurkolt vonalvezetésű medálban egy-egy oroszlán van ellentétes beállításban megmintázva. Oldalának belső mezejét kötélfonat-, peremét vésett-irdalt minta díszíti. A felszerelésére szolgáló háromszög alakú nyúlványokat 6-6 félgömbből alakították ki. EL: 3,2 cm, sz.: 1,5 cm, v.: 0,8 cm, s.: 13,4 cm. 32-33. 2 db kötélfonatmintával díszített, mel­lékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret a jobb alkar belső oldala mellől (3. kép 4-5). 34. Kötélfonatmintával dí­szített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret (3. kép 6) a jobb medencelapát alól. 35-39. 5 db kö­télfonatmintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret (3. kép 13-17) a bal combcsont belső ol­dala mellől, alkar- és ujjperccsontok darabjaival. 40. Kis­szíjvég (3. kép 29) a veretsor végéről. S.: 14,8 g. 41^15. 5 db kötélfonatmintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret (3. kép 19-23) a bal combcsont felső harmada alól. 46. Kisszíjvég (3. kép 30) az előző veretsor végéről. S.: 13,9 g. 47. Egy kötélfonat mintával díszített, mellékszíjat díszítő, aranyozott felületű bronzveret (3. kép 18) a bal térd külső oldala mellől. A feltárás során előkerült 27 db, a mellékszíjakat díszítő veret hátlapjával felfele fe­küdt. A meglévő 15 25 db összsúlya: 35,5 g, az eredeti 27 db súlya hozzávetőleg: 40 g lehetett. 48. Kisszíjvég (3. kép 31) a jobb alkar alsó végénél. S.: 13,5 g. 49. Aranyozott felületű, két lapból álló, bronzból öntött nagyszíjvég (3. kép 27; 201. kép 7) a bal lábszár külső oldala mellől, 3-5 cm-rel a láb­szárcsont szintje felett. Mindkét oldalán három-három hu­rokvonal-keretezésü medál van kialakítva. Az alsóban és felsőben egy-egy oroszlán van ellentétes beállításban meg­mintázva. A középsőben emberfejű oroszlán(?) látható. Ol­dalának belső mezejét motringfonat, peremét irdalt minta díszíti. A felszerelésére szolgáló háromszög alakú nyúlvá­nyokat 6-6 félgömbből alakították ki. H.: 6,8 cm, sz.: 2,5 cm, v.: 1,3 cm, s.: 62,7 g. 50. Aranyozott felületű, virágmin­tával díszített bronz övforgó (3. kép 26; 201. kép 8), részben a jobb alkarcsont alatt. EL: 7,6 cm, s.: 14,2 g. 51. Egyélű, ívelt hátú vaskés (3. kép 36) össze nem illő töredékei a bal medencelapát alól. EL: kb. 12 cm. 52. U alakú vas koporsó­kapocs (3. kép 33) a bal váll fölül, külső oldala mellől. Ff: 9 cm. A sír tengelyére nagyjából merőleges helyzetben került 10 A feltárás során a sírok számozása folyamatos volt. Az avar temető sírjai közül hiányzó számok szarmata sírokat jelölnek. A képeken szereplő rajzok Koncz Margit és Szűcs Árpád munkái. A tárgyfotók Pápai Zoltán felvételei. IIA homokbányászással megbolygatott csontvázat Neubauer József (Felicián atya) nagymágocsi lakossal együtt bontottuk ki. 12 A jelzet a sírnak a temetőtérképen történő azonosítását szolgálja. 13 A temető embertani anyagának meghatározását Marcsik Antóniának (SzTE Embertani Tanszék) köszönöm. 14 A sír teljes területe félszigetszerűen nyúlt ki a bányafalból. A homokkitermelők kb. 1 méter vastag földet szedtek le a sírról, s mi­után még mindig kevert joldet találtak tiszta homok helyet, abbahagyták a mélyítést. így menekült meg, a 7. sírral együtt, a tel­jes megsemmisüléstől. 15 A hiányzó pajzs alakú veretek 1970-ben, illetve a 80-as években, kiállításokon kallódtak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom