Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonéból - Ötvenöt címszó 1966.1-2. sz. 3-15., Hevesy Anna-Hevesi Katalin- Kincses Károly: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve. Bp. 1999., Biró Yvette: Hevesy Iván hetvenéves. Filmvilág, 1963. 24. sz., Magyar Bálint: Hevesy Iván. Filmkultúra,1965. 3. sz., Perneczky Géza: Meghalt Hevesy Iván. Magyar Nemzet, 1966. jan. 30., Gyertyán Ervin: Búcsú Hevesy Ivántól. Filmvilág, 1966. febr. 15., Komlós Aladár: Hevesy Iván halálára. Nagyvilág, 1966. 4. sz., Hevesy emlékezete. (Összeállítás.] Fotóművészet, 1966. 1-2. sz., M. Abonyi Arany: Hevesy Iván munkássága a munkásmozgalomban. Magyar Nemzet, 1966. febr. 6., Nemeskürty István: Hevesy Iván és a magyar filmélet. Filmkultúra, 1966. 2. sz., Palasovszky Ödön: Az el nem készült szobor. ÉS, 1967. aug. 19., Bori Imre: Hevesy Iván. = Uő: A szecessziótól a dadáig. 1969.179-186., Miklós Pál: Hevesy Iván: az új művészetért. Kritika, 1979. 5. sz., Bánki Ilona-Rózsa T. Endre: A Zöld Szamár és társai. Beszélgetés Palasovszky Ödönnel 1979-ben. Kritika, 1981. 6. sz., Lengyel András: Hevesy Iván és Moholy-Nagy László. Életünk, 1981.12. sz., Fűzi Izabella: Dráma, regény, film. Médiumspecifikusság és/vagy remedializáció Hevesy Iván filmesztétikájában. Alföld, 2012. 11. sz., K. Horváth Zsolt: Az új művészet társadalmi programja. 2000, 2013. júl.-aug. Hollós István, 1887-ig Hesslein Isidor (Budapest, 1872. ápr. 16. - Budapest, 1957. febr. 2.] orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus. — Sz: Hesslein Ignác, Pfeiffer Berta. (...]. — F: 1904. okt. 26-tól Engel Olga. — (...) — Isk: 1882/90: a bp.-i belvárosi főreálisk.-ban végezte, 1890?: érettségizett, 1891/96: a bp.-i M.. Kir. Tudományegyetem orvosi karának hallgatója, 1897: orvosdr. — Mh: 1897/?: magángyakorlat, majd 189?/?: az angyalföldi, 1900/?: a nagykállói és 1902?/05: a lipótmezei elmegyógyintézet orvosa, 1905/10. másodfőorvosa, 1910/18: a nagyszebeni elmegyógyintézet főorvosa, közben 1914/18: katonaorvos, 1919/22: a lipótmezei elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa, 1922: nyugdíjazták.1923/38: pszichoanalitikusként magánpraxist folytatott, 1945/49: magánpraxist folytatott, 1949/?: a János kórház ideg- és elmeosztályán dolgozott. — Am. pszichoanalitikai mozgalom első nemzedékének tagja. Mint elmegyógyintézeti orvos az ún. „open door system" mo.-i előfutára. Az antialkoholista mozgalom egyik úttörője, vezetője (1906: elnöke), az ún. „humanista" orvoslás képviselője. Az intézményesülő m. pszichoanalitikai mozgalomnak kezdettől (1913) tagja, 1926: az elmeorvosok kongresszusán nagy szerepet játszott a pszichoanalízis elfogadtatásában, Ferenczi halála után 1933/44: a m. egyesület elnöke. Sokrétű és jelentős szakirodalmi munkássága, foglalkozott a nyelv mélylélektanával. Legnagyobb közönségsikert elérő műve a „Sárga Házban” szerzett élményeinek irodalmi színezetű feldolgozása. Nem emigrált, 1944-ben a nyilasok már kivitték a Duna-partra kivégezni, de megmenekült. (...). — Cikkei: Magyar Újság (1899: A kerékpározásról, 147. sz.), Nagy-Kálló és Vidéke (1900: Téves köztudat az elmebetegekről és intézeteikről, 21. sz.), Elmeorvosi Értekezlet Munkálatai (1903: Adatok a paralysis progressivához...), Budapesti Orvosi Újság (1904: Az öröklésnek az elmebetegségek fellépésére való jelentősége, 1907: Régi és új elmegyógyintézetek, 946.), Az Alkoholismus (1905: Az alkohol az ótestamentumban,, 1906: Good templar-páholy az elmegyógyító intézetben,, 1909: Az alkohol és agyműködés, ,1910: A narcosis utáni vágy,,), Gyógyászat (1906: Az alkoholisták gyógyítása az elmegyógyintézetekben, 46-47. sz., 1908: Jegyzetek a zsúfolt elmegyógyító osztályról, 6., 7., 8. és 9. sz., 1909: Psychicus compensatio, 30. sz., A100 év előtti tébolydákról, 49. sz., 1911: Convulsiosok a telefonközpontban, sz., 1914: Az elmegyógyintézeti therapia múltja és jövője, sz., 1918: Salgó Jakab lipótmezei működéséről, 394., Az V. nemzetközi psychoanalyticai kongresszus Budapesten, 517., 1927: Psychiatria és psychoanalysis, 322.), Orvosi Hetilap (1906: LXXVI. ülés. 1906. évi márczius hó 5-én, Elme- és Idegkórtan melléklet. III. köt. 156., 1907: Epilepsia és paranoia, Elme- és Idegkórtan melléklet, 67-71., Verubek Gusztáv. Az indukált elmezavar esete, Elme- és Idegkórtan melléklet, V. köt. 221-222., 1909: A lipótmezei áll. elmegyógyintézet 40 évi betegforgalma, Elme-és Idegkórtan melléklet, 75., 1914: A szemmozgások psychológiai és psychiátriai értékeléséről, 527.), Tolnai Világlapja (1906: Elmegyógyintézetről és elmebetegekről, 32. sz.), Klinikai Füzetek (1909: A prostituáltak elmebetegségeiről, 12. sz, 1910: A prostituáltak 213
