Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó kalapácsos ember. Bíró Mihály portréja, http:// elsovh.hu/a-voros-kalapacsos-ember-biro-mihaly-portreja/. Letöltés ideje: 2019. 09. 04. Bosnyák Béla, eredetileg: Bergstein (Nyíregyháza, 1889. márc. 3. - Nyíregyháza, 1912. okt. 5.) jogász, szociográfus. — Isk: 1898/1906: a Nyíregyházi Ág. Hitv. Evangélikus Főgimn. növendéke, 1906: dolgozatával elnyerte a „Társadalmi és irodalmi viszonyaink a XIX. század elején” című témára kiírt pályázatot, 1906: érettségit tett. 1906/11: joghallgató Bp.-en, 1911: jogi dr. — Mh: (...). — A Galilei-kör tagja, a Huszadik Század munkatársa, 1911: díjat nyert a Galileikör, ill. a TT pályázatán. - Váratlanul, szüleihez hazalátogatva halt meg. — Cikkei: Huszadik Század (1911: Az objektív Akadémia, 6. sz., Oros község gazdasági és társadalmi rajza, 10. és 11. sz., 1912: A nagybáródi paraszt és munkástársai, 2. sz., A ciklon pusztítása Erdélyben, 6. sz., A budapesti diáknyomor, 8. sz., Jegyzetek a magyar jobbágyság maradványairól, 11-12. sz.], Szabadgondolat (1911: Álszekularizáció, 29-30.], Hónap (Nyíregyháza] (1912: Nyíregyháza jövője, 1. sz., újra közölve: „Én szőke városom.” írások Nyíregyházáról. Összeáll. Hársfalvi Péter és Katona Béla. Nyíregyháza, 1971.42-45.] (...]. — M: Oros község gazdasági és társadalmi rajza. Bp. 1911., újra kiadva: Oros, 2010. - A nagybáródi paraszt és munkástársai. Bp. 1912 - Jegyzetek a magyar jobbágyság maradványairól. Bp.1912. ír. Gulyás III. 1062., Aszoc. első m. műhelye II. 553. (tévedésekkel], Dr Bosnyák Béla [Nekrológ] Huszadik Század, 1912. II. 457-458., Bosnyák Béla [Nekrológ] Szabadgondolat, 1912.329., Hársfalvi Péter: Az értelem lázadása. Emlékezés Bosnyák Bélára. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968. 4. sz. Brichta Cézár (Budapest,1902. dec. 5. - Budapest, 1973. júl. 12.] költő, magántisztviselő. — Sz: Apja asztalos volt, korán meghalt, anyja, majd 1912-től nagybátyja nevelte. — Isk: Polgári iskolát végzett. — Munkás, ügynök, olykor munkanélküli, majd hivatalnok volt. Az 1920-as évektől részt vett a munkásmozgalomban. 1920-tól írogatott, első verséta Népszava 1927. ápr. 4-én közölte. Versei később is főleg ott jelentek meg (pl. Jazz-band. 1928. febr. 2, Ütött-kopott hegedünk. 1929. jan. 16.], s olykor egy-egy cikke is (Megint Ady? 1929. aug. 4.]. Publikált a Magyar Hírlapban, az Újság ban s a Nyugatban is. Egyik szerkesztője volt a Népszava Naptáraknak. Verseit rendszeresen szavalták a munkáskultúra rendezvényein. Két verse Kassák Kortárs című lapjában jelent meg (1947/48: 106-107: Csak a szegényeknek..., 1947/48: 486: Társad vagyok]. 1948 után kiszorultaz irodalmi életből. — M: Egyszerű énekek. Versek. Bp. 1927. (Ism. József Attila, Nyugat, 1928 jún. 16., Braun Soma, Népszava, 1928. dec. 16..] ír. TársLex 86, Gulyás IV. 48., Markovits Györgyi: Elsüllyedt irodalom. ItK, 1969. 6. sz. 724-726., Uő: Egy harcos életű költő. Munkásőr, 1971.3. sz. 21., Uő: Brichta Cézár halálára. Magyar Nemzet, 1973. júl. 28., Lengyel András: Brichta Cézár, József Attila és A Dunánál. Életünk, 1978. 6. sz. 546-549., Bori Imre: Egy József Attila-versről. 7 Nap, 1979. febr. 2.17. Buday Dezső Vilmos Mihály (Pécs, 1879. máj. 28. - Orgovány, 1919. nov. 19. vagy 20.] jogakadémiai tanár, író. — Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. — Kilenc testvére közül 3 is ismert értelmiségi lett: Kálmán (1863-1938] orvos, Béla (1865-1944] mérnök, László (1873- 1925] statisztikus, akadémikus. Unokaöccse Babits Mihály (1883-1941] költő. - Isk: 1889/97: a ciszterci rend pécsi gimnáziumában tanul, 1897: érettségizik, 1897/1901: a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogot hallgat, 1901: az állam- és jogtud. dr-a. 1906: uo. a jogbölcselet magántanára lesz. — F: 1913. dec. 22.-: Jaritz Hildegard „magánzónő" (Jaritz András és Liptay Jozefin lánya). — Mh: 1901/11: Pécsett a Baranya vm.-i ügyészség gyakornoka, majd árvaszéki jegyző, és tb. árvaszéki ülnök, 1912/13: Kecskeméten a jogakadémia h. tanára (peres és peren kívüli éljárásjog, kereskedelmi és váltójog), 1913/19: uo. r. tanár. 1917: uo. h. igazgató. 1919. máj/aug: Bp.-en a Közoktatásügyi Népbiztosság egyik vezetője. — (...). — írásai (tanulmányok, de szépirodalom is): Jogtudományi Közlöny (1901/02), Katholikus Szemle (1903), Magyar Filozófiai Társaság Közleményei (1903: Az osztályharcok energetikája, sz., 1906), Huszadik Század (1904: A motívumok értékelése a szociológiában, 8. sz., 1907: Grieg és a zenei 195
