Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Irodalomtörténet - Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea: Móra Ferenc titkos szerelmes levelei Kalmár Ilona átírásában (1933. március 1 - 25.)
„...akkor nem vagyok, akkor nem vagy: akkor vagyunk." Móra Ferenc titkos szerelmes levelei Kalmár Ilona átírásában (1933. március 1-25.) Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea Móra Ferenc és utolsó szerelme, Kalmár Ilona 1932 júniusában ismerkedett meg Balatonföldváron. Móra regényt írni érkezett a Balaton-parti Zrínyi Szállodába, ahol Kalmár Ilonát nyári munkaként a vendégek szórakoztatására szerződtették. Móra Ferenc nem akart megtanulni bridzsezni, de szívesen sétált Kalmár Ilonával a Galamb-szigeten. A történet folytatása ismert: Móra Ferenc és Kalmár Ilona egymásba szerettek, s kapcsolatuk Móra Ferenc haláláig, 1934. február 8-ig tartott. Ez idő alatt személyes találkozásokon kívül - melyről a források1 alapján viszonylag kevés konkrét adat áll rendelkezésünkre - kettős levelezést folytattak ( Kovács-Krassói-MEDGYESi-Vészits 2017). Móra és szerelme a baráti kapcsolat révén „hivatalosan” is levelezésben állt egymással; azok a levelek Horváth Istvánnénak címezve, és tőle érkezve cserélődtek. A titkos levelezés azonban Földváry Kica kisasszonnyal1 2 történt, a levelek post restante3 rendszerben érkeztek Budapest VI. számú postahivatalába Móra Ferenctől. Ezeket a leveleket Kalmár Ilona maradéktalanul megőrizte. A levelezés egy része még Kalmár Ilona életében, másik része - a Balatonföldváron született versekkel együtt - Kalmár Ilona 1986-ban bekövetkezett halála után, végrendeletének megfelelően került be a Móra Ferenc nevét viselő szegedi múzeumba. 1 A Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében található Móra Ferenc és Kalmár Ilona úgynevezett kettős levelezése. 2 AfiktívnévutalásBalatonföldvárra, megismerkedésük helyszínére. 3 Jelentése: postán maradó. A levelet a feladó kérése alapján nem házhoz viszik, hanem a postán őrzik addig, amíg a címzett nem megy érte. A titkos levelezés további érdekessége, hogy Kalmár Ilona nem csupán megőrizte a leveleket, hanem egészen sajátos módon „gondozta” is egy részüket: 1964-ben a levelezés 1933. március 1. és 25. között született darabjait egy füzetbe kézzel átmásolta, amely dokumentum szintén a múzeum gyűjteményébe került. A levelek átvezetése mindenképpen túlmutat önmagán, nem csupán hasznos a kutatás szempontjából (hiszen Móra Ferencnek legendásan szép, de olvashatatlan írása volt), de azt is bizonyítja, hogy Kalmár Ilona életében valóban rendkívüli volt a Móra Ferenchez fűződő kapcsolata.4 Kalmár Ilona nevelt fia, ifj Horváth István, a fiatal, tehetséges színész-rendező tragikus körülmények között öngyilkos lett 1941-ben, majd három évvel később édesapja, Horváth István is. A megözvegyült Kalmár Ilona ezután soha nem ment férjhez, egyedül élt tovább, és Móra Ferenc hagyatékának egyik leggondosabb ápolójaként tekinthetünk rá azzal, hogy valamennyi neki címzett levelet megőrzött és a múzeumra hagyott. A forrásközlés e bevezető részében igyekszünk áttekinteni, hogy Móra Ferenc a vizsgált időszakban, azaz március 1. és 25. között mit tett, írt, alkotott - amellett, hogy mély szenvedélyből táplálkozó titkos leveleket (valóságos naplószerű levélfolyamot) fogalmazott ifjú szerelmének, Kalmár Ilonának. Móra 1933 márciusában is - a tőle megszokott módon - kiterjedt levelezést folytatott. A levelek 4 Kalmár Ilona saját kézzel átmásolt szövegfolyama egy egyszerű vonalrácsos füzetben található. Az átírt levelek 51 oldalt tesznek ki. 265
