Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó Berlin, 1916. (Reprint kiad. ] -Tartalékpolitika, mérleganalízis és rentabilitás. Bp. 1916. - Átmenet a pengőkönyvelésre a felértékelés szempontjából. Bp. 1926. ír. MÉL 2:128., Dr. Makai Ödön halála. Magyar Közgazdaság, 1937.9. sz., Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. Bp. 1963., Péter László: Baloldali művelt polgár volt. Makai Ödön centenáriuma. Népszabadság, 1989.255. sz., Makó Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora. = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012. Hmvh, 2013. 103-143., Szigeti János: József Attila Vásárhelyen. Vásárhelyi tanulmányok Vili (1977]. 115-133., Polgári békekonferencia lesz Bernben. Az Est, 1917. szept. 20. 5., Előadások a békéről. Világ, 1918. febr. 28. 7. Máté Olga, Z. Máté, eredetileg: Mauthner (Szigetvár, 1878. jan. 1. - Budapest, 1961. ápr. 5.) fotóművész. — Sz: Mauthner (...], Spiegel Sarolta (18567-1946]. - F: 1912/1915: Zalai Béla (1882 -1915] tanár, filozófus, élettársa 1916/20: Mannheim Károly. — Isk: 1888/1892: négy polgári. 1908- osztrák és német tanulmányutak. 1908: Rudolf Dührkoopf-nál Hamburgban és Berlinben, 1910: Hugo Erfurth-nál Drezdában tanul. — Mh: 1899/7 alkalmazott a Bp. Fő utcai műteremben, (...] 1912/1920:, majd 1920/1938: önállóan, saját műtermében dolgozik: Bp. Veres Pálné u. 12. IV. em., 1938: visszavonul. — Munkássága két korszakra oszlik. 1919-ig elsősorban műtermi portréfotós, bár akt- és mozdulatfotókat is készít, 1920/1935 művészfotós, aki csaknem a teljes skálán dolgozik (csendéletek, reklámfelvételek, városképek, építészeti fotók]. Kb. az 1920-as évek közepéig a magyar szellemi élet fontos szereplői között mozog, a Nyugat, a Vasárnapi Kör, az orkhesztika stb. Nevezetes portréi így részben róluk készültek (Babits, Osvát, Kaffka, Zalai, Mannheim, Balázs Béla, Fogarasi, Dienes Pál és Valéria, Lechner, Rippl-Rónai, Madzsarné Jászi Alice, Vágó Márta stb.]. — Kiállításai: 1910 (Budapesti nemzetközi fényképkiállítás, aranyérmet kap], 1911 (London, díjat kap], Róma, Angyalvár, nemzetközi kiállítás, aranyérem], Arad, Országos Művészi Fényképkiállítás, 1912 (Stuttgart], 1914 (New York, Professional Photographes Society nemzetközi kiállítása, díszoklevél], 1921 (Bp. Országos Fényképész-kiállítás, Bp. Országos Fényképész- és Rokonipari Kiállítás, nagydíj, 1931 London, Salon of Photography, 1932 London, Modern Photography, 1934: Bp. Magyar Iparművészeti Társulat, (...]. — Fotópublikációi: Az Amatőr (1910, 19. sz.], A Fény (1911,1. sz., 1912,1914,1915, (...], Sketsch (1911], Illustrated London News (1911], Magyar MúVészet (1935].—Fotóhagyatéka: Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum. Ir. E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. Bp. 2006., E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők 1900-1945. Bp. 2001. Munka (1928-1939] a m. avantgárd harmadik hullámába tartozó irodalmi és kulturális folyóirat. 1928. szept.: indult, szerkesztője Kassák Lajos volt. 65 száma jelent meg, egy-egy száma vékony, 2-3 íves füzet. A közölt anyag azonban sokrétű és gazdag, a kultúra széles körét átfogta. A lap erejét növelte, hogy a közölt írások mögött egy mozgalom is állt, a Munka-kör, s a kettő egymást erősítette. Maga Kassák jóval több volt mint csak szerkesztő: fiatalokat nevelt, organizált és irányt mutatott, ő volt e kör legjelentősebb alkotószemélyisége. Kinevelte saját hátországát, potenciális munkatársait. A formai kísérletezés a korábbiakhoz képest visszafogottabb lett, de a közéleti irányultság realisztikusabb, s a megjelenített kultúra szerkezete végiggondoltabb. Az irodalom (versek, novellák] mellett a politika, a művészetek, a film, a fotó, a zene, az építészet, a tipográfia stb. kérdései egyaránt megjelentek a lapban, amely politikailag egy „szabad szocialista” (mind a szocdemek, mind a kommunisták irányában nyitott, de mindkettővel szemben kritikus] álláspontot képviselt, erős társadalomkritikai hangsúllyal. I rányultsága kiváltotta a hatóságok retorzióját: a bp-i rendőr-főkapitányság politikai nyomozó osztálya figyelemmel kísérte a lapot, a belügyminiszter már 1930. ápr. 3-án körlevelet adott ki a „Kassák Lajos szerkesztésében és ,az ifjú szocialisták munkaközössége' kiadásában [...] .Munka' címmel” kiadott „nem időszaki folyóirat" ellen s kimondta, „utcai (házaló] terjesztésére azért, mert közleményeik egyrészt a közrend veszélyeztetésére, másrészt osztályelleni gyűlölet 226
