Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó Juhász Zene c. versét fordította németre. 1919 után két ízben letartóztatták, 1934: verséért bíróság elé állították. 1944. ápr. letartóztatták, internálták (Kanizsa, Sárvár), majd Auschwitzba hurcolták. Hivatalosan 1949-ben nyilvánították holtnak. (A végzés szerint szül. éve: 1882!) - Arcképét Heller Ödön festette meg. - Jiddis nyelven író. — Cikkei: Délmagyarország (1918: Az orosz forradalom és a béke, jan. 1., Szegedi művészek, szept. 22.,) — Versei magyarul: A Mi Utunk (1934: 3. sz., 4. sz.) (...). — M: Munka után. Szeged, 1919. ír. Dénes Leó: Eidus Bentiánról emlékezünk. Dm, 1947. szept. 21., Péter László: Eidus Bentián. Emlékezés a munkásmozgalom egyik szegedi harcosára. Dm, 1955. jan. 16., Uő: József Attila Szegeden. Szeged, 1955. 50., M. Pásztor József: Szegedi költő az ellenforradalmi bíróság előtt. Tiszatáj, 1964. 9. sz., Lengyel András: Eidus Bentián és Juhász Gyula. CSMH, 1981. febr. 22. 6., József Attila levelezése. Sajtó alá rend. Stoll Béla. Bp. 2006. 222. Eisner Manó (Szeged, 1884. okt. 12. - Szeged, 1959. jan. 12.?) ügyvéd. — Sz: Eisner Ignác magántisztviselő, Schwarcz Vilma.(...).—F: 1921-től Pollák Ella (7-1968) orvosnő. — Isk: 1894/1902: Szegeden a piarista főgimn. növendéke, 1902: érettségizett. 1902/07: a bp.-i, majd a kolozsvári egyetemen jogot hallgat, 1912: Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett. — Mh: 1907/12: Szegeden ügyvédbojtár, 1912/?: ügyvéd Szegeden. — A gimn.-ban Juhász Gyula osztálytársa volt, az ún. „Ipar utcai fiúk” (Balázs Béla, Dettre János, Juhász Gyula stb.) egyike, írásaival 1902/19: Szeged közéletének aktív részese. 19047/19: a Társadalomtudományi Társaság szegedi szervezeténektagja és egyik vezetője, 1908: résztvett a nagyváradi A Holnap Társaság munkájában. 1918: a Magyarországi Psychoanalitikai Társaság egyetlen vidéki (s nem-orvos) tagja. 1919 után politikai ügyekben védőügyvéd. (...).- írói neve és jelei: Pálos Endre, Judex, p. e., -x. — Versei, cikkei, elbeszélései: Szeged és Vidéke (1902/?), Miskolci Napló (1903), Szegedi Napló (1906,1908, 1919), Budapesti Napló (1907), Délmagyarország (1910/?). Színházi Újság (1911). — Jogi cikkei: Jogtudományi Közlöny (1910,1934), Büntetőjog (1932),AJog (1934), Magyar Jogi Szemle (1935). — M: A súlyosbító és enyhítő körülmények és a büntetés kiszabása. Szeged, 1932. (A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyes. Jog- és államttud. О-ban tartott előadások 5.) ír. Gulyás VII. 198-199., Balázs Béla: Napló 1903-1914. 1. köt. VáL, szerk. Fábri Anna. Bp. 1982. 663. Ember Ervin, Endersz, Enders (Dobsina [Gömör és Kis-Hont vm.J, 1902. febr. 25. - Budapest, 1974. júl. 11.) költő, igazságügyi tisztviselő. — Sz: Endersz Frigyes városi erdőmester, 1907-: püspöki uradalmi főerdész, Eisner Paulina. — F: 1927. júl. 2-ától Lövi Katalin (1906-?) — Isk: 1912/19: a Ciszterci rendi egri kát. főgimn. növendéke, 1919: kizárták az ország valamennyi középiskolájából, magánúton érettségizett. 1921/25: a bp.-i műszaki (?) egy. közgazdaságtudományi karának közigazgatási szakán tanult. 1936: az infláció témaköréből dr-ált. — Mh: 1925/?: díjnoka bp.-i Központi Járásbíróságon, majd uo. irodasegédtiszt, 1942: irodatiszt, 1943/46: telekkönyvvezető, 1946/50?: az országos gyűjtőfogház titkára, 1950/67: főelőadó az Igazságügyi Minisztériumban. 1967: nyugdíjba vonult. — Gyermekkorát Dobsinán, majd 1907-: Bükkzsércen töltötte, Egerben tanult. Hetedikesként a forr.-i események politikailag radikalizálták, A mezőkövesdi ifjúmunkások szervezetének elnöke lett, 1919: csatlakozott Kassák köréhez, a maistákhoz. 1919/21. Bécsben, emigrációban élt, 1921: hazatért, de továbbra is a m. avantgárd köreiben mozgott, erős szocialista kötődésekkel (Zöld Szamár színház, Cikk-cakk esték), verseit szavalókórusok is előadták. Ő maga is föllépett, pl. 1923: a Manifesztum csoport, 1924: az Új Művészek Szabad Egyesülése, 1925: a Magyar írás líraestjén, 1931: saját szerzői estje volt, stb. 1926: a Magyar írás főmunkatársa. Barátság fűzte József Attilához, Dési Huber Istvánhoz, Bortnyik Sándorhoz, Nagy Lajoshoz stb. A ,30-as évek közepétől csaknem teljesen visszavonult az ir. élettől. — Versei s más írásai: Ma (1919: A december és az asszony, IV/2. sz., Óda, IV/4. sz., Primitív eposz a napról, tavaszról és szerelemről, IV/4. sz., Az apostol pedig így énekelt, IV/6. sz., Lírai vers, IV/8. sz., 199
