Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó 1933: gyorsírás-tanítói oklevelet szerzett. 1949/52: a Bp.-i Állami Pedagógiai Főiskolán orosz szakos ált. iskolai tanári, 1952/55: a Lenin Intézetben orosz szakos középisk. tanári, 1955/59: az ELTE-n francia szakos középisk. tanári oklevelet szerzett. (Az utóbbi kettőt levelezőn végezte.]. — Mh: 1933/? Apja gyorsíró-iskolájában tanított, 1945/50: a Magyar Rádió elnöki titkára, 1950-: különböző iskolákban tanított. - 1935/46: gyorsírással naplót vezetett, amely gazdag anyagú körkép a baloldali szubkultúráról, s a Radnóti-házaspár életéről. A napló halála után nyomtatásban is megjelent. — M: Napló 1935-1946. I—II. köt. Sajtó alá rend. Ferencz Győző és Nagy Zselyke, jegyzetek: Ferencz Győző. Bp. 2014. ír: Ferencz Győző (= Napló II. 639-666.), Lengyel András: Napló-írás-„sajátjogon". Jelenkor, 2015. 2. sz. Hajós Edit Olga (Budapest, 1889. jan. 11.Richmond [Egyesült Királyság], 1975. febr. 14.) orvos, műfordító. — Sz: Dr. Hajós Zsigmond (7-1922) ügyvéd, Stein Eugénia (...). — F: 1906/?: Bedő ? ügyvéd (...), 1913. márc. 29-étől 1918-ig Balázs Béla (1884-1949) író. — Isk: (...) 1908: orvostanhallgató Bp.-en, majd 1908/09: Berlinben, 1909/10: Montpellier-ben, 1910/11: Párizsban és 1911/14: Bernben, 1914?: a bp.-i egyetemen orvosdr. — Mh: 1912: és 1913: a nyári szünetekben a szegedi városi kórházban folytatott gyakorlatot Hollós József mellett, 1915/18: katonaorvos az orosz hadifoglyok barakk-kórházában, 1919. jan./márc.: a m. Vöröskereszt misszió tagjaként részt vett az oroszországi m. hadifoglyok hazahozatalában. 1923/33: Berlinben a szovjet kereskedelmi kirendeltség munkatársa, 1933/39: Londonban műfordító, majd egy orvosi kiadó főszerk.-je, 1939/40?: egy London közeli állatorvosi kutatóintézet munkatársa, fordítója, 1947/49: Londonban az orosz nyelvterület fordítója. 1956-: újra Londonban él s műfordítóként dolgozik. — Az 1910-es években abban a körben mozgott, amelyben Balázs Bála, jól megfogható pl. Lukács Györggyel vagy Lena Grabenkóval való kapcsolata. 1915/18: a Vasárnapi Kör összejöveteleinek részese. 1919: az oroszországi m. hadifoglyok hazahozatala közben megismerkedett az orosz politikai élettel, Moszkvában és Péterváron személyes ismeretséget kötött a bolsevik párt több vezetőjével, magával V. I. Leninnel is. Masculin alkata, nyelvtudása stb. révén gyorsan föltalálta magát a kaotikus körülmények közt, belépett a bolsevik pártba. (Kertész Imre rosszalló megjegyzése szerint: „egy világmegváltó mozgalom terroristája" lett.) Hazatérve, Bp-en érintkezésbe került Fényes Lászlóékkal, így utóbb (1920) neve többször fölmerült a Tisza-pörben. 1920: újra Moszkvában, ahonnét pártfutárként, „pártpénzzel” (gyémántok!) Bécsbe küldték. A feladatot sikeresen teljesítette. 1921/23: Bécsben (közben rövid ideig Milánóban) pártmunkát végzett, 1923/33: Berlinben, 1933: Párizsban, 1933/39: Londonban szintén pártmunkás. Londonban az angol KP tagja, 1939: kilépett a pártból. 1946: majd 1949: hazalátogatott. 1949: mint „kémet" az ÁVH letartóztatta, 1949/56: Vácon s más börtönökben raboskodott. — M: Seven Years Solitary. Biography. London, 1957. (Edith Bone néven.) - Hét év magánzárka. Bp. 2007. ír. Jászi, Napló 398., MÉL 3:283-284., Beszélgetés Hajós Edittel [1974]. = Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Vál. interjúk. Bp. 2004. 123-160., Vezér Erzsébet: Hajós Edit halálára. ÉS, 1975. aug. 23.8., A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeáll. Karádi Éva és Vezér Erzsébet. Bp. 1980.133-135., 347., Csima János: Magyar orvosnő-forradalmár regényes élete. Nők Lapja, 1976. aug. 7., Földes Anna: Kis mérges öreg hölgy magánzárkában. Népszava, 2007. nov. 24. 6., Balázs Béla: Napló I—II. köt. Bp. 1982., A magyar vöröskereszt berni tárgyalása. BH, 1919. jan. 7. 8., Az oroszországi hadifoglyok sorsa. Az Est, 1919. jan. 7. 7., Az orosz kormány letartóztatta a moszkvai magyar vöröskeresztes missziót. Az Est, 1919. márc. 11,6., Kertész Imre: Gályanapló 1982-ből. Alföld 1991. 8. sz.12., Harkányi Ede (Nagykanizsa, 1879. jan. 22. - Budapest, 1909. okt. 31.) jogász, szociológus, a radikális ideológia egyik kidolgozója. — Sz: Harkányi Ede (7-1904) kir. kereskedelmi tanácsos, Büchler Szidónia. — F: 1906. szept. 4-: Weiser Ella (voltaképpen Gabriella Mária) (1885-?), Weiser József és Löwenstein Hermina lánya. (Özvegye 1910. dec. feleségül ment Dr. Schütz Aladár gyermekorvoshoz.). — Gy: Harkányi (utóbb: Schütz-Harkányi) Ede 208
