Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó stb. A szerzők egy része saját nevén publikált (Totis Béla, Lukács Imre, Ember Ervin, Perneky Mihály, Korvin Lajos, Horner Miklós, stb.) egy része álnéven (Versegi/Verseci Pál, Téglás Ferenc és mások.) A lap írásai a szocialista politika kérdéseit járta körül, az „egységfront” kérdése kiemelt téma volt. Engels és Marx egy-egy rövid cikkét is közölték, de a közlemények nagy része a hazai mozgalomból került ki. Némi irodalmat is közöltek. A legnagyobb jelentőségű cikket József Attila írta Az egységfront körül címmel (3. sz.). Cikkét Oravetz „hozzászólásaként közölte, s jelezte, „az író és nem a szerkesztőség fölfogását adja”. De, pozitív szerkesztői gesztusként, ugyané szám hozta a költő Búza c. versét is, valamint egy kis kritikát a Külvárosi éj kötetről. Az illegális KMP álnéven megszólaló képviselője, „Téglás Ferenc” viszont a következő, 4. sz.-ban élesen megbírálta a költő írását. E vita megpecsételte a lap sorsát. Bár a 4. sz. szerkesztőségi közleménye még arról beszél, hogy a „jelenlegi árban és nagyobb terjedelemben, 48 oldalon jöhet ki az Uj Harcos, ha minden barátunk és elvtársunk odaadó támogatásával és hathatós propagandával ezt lehetővé teszi" és „új előfizetők” toborzására kéri olvasóit, de 5. sz. már nem jelent meg. A „párt” megvonta anyagi támogatását. ír. Varga Sándor: Egy kommunista könyvkiadó az ellenforradalmi Magyarországon. Párttörténeti Közlemények, 1985. 4. sz. Varga Jenő, 1903-ig Weisz, orosz nyelvterületen: Jevgenyij Szamuijlovics Varga, német nyelvterületen: Eugen Varga (Nagytétény, 1879. nov. 6. - Moszkva, 1964. okt. 7.) tanár, közgazdász, szociáldemokrata majd kommunista politikus. — Sz: Weisz Sámuel tanító, Singer Julianna. Nyolc testvére volt, ő volt a legfiatalabb. — F: 1911. márc. 13-: Grün Sarolta (...), Grün Manó és Glasner Hermin lánya. — Gy: Mária (...). — Isk: 1885/89: az elemit Nagytétényben végezte. (...) 1902/07: a bp.-i M. Kir. Tudományegyetem hallgatója, 1907: filozófiából dr.-ált (a kanti antinómiákról írt disszertációjával), 1911: földrajz-történelem szakos középisk. tanári diplomát szerzett. — Mh: 1889-: egy parasztgazdaságban dolgozott, majd kitanulta a pékmesterséget, kereskedelmi alkalmazott lett. 1907/18: a Népszava belső munkatársa, majd közgazdasági rovatának vezetője, 1911/19: a bp.-i, Vili. Vas utcai felsőkereskedelmi tanára (1916. febr.-: betegség miatt szabadságon), 1918/19: földművelésügyi államtitkár, 1919. jan.: egy. tanár a bp.-i egyetem jogi karán, 1919: pénzügyi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa, a Népgazdasági Tanács elnöke. 1920/21: a Komintern munkatársa Moszkvában, 1921/27: Berlinben megszervezte és vezette a Statisztikai Tájékoztató Intézetet, 1927/47: Moszkvában megszervezte, majd igazgatóként irányította a SZU Akadémiájának Világgazdasági és Világpolitikai Intézetét. 1947: visszavonult a politikai életből, elméleti munkával foglalkozott.(....). — Cikkei: Népszava (1906/19), Szocializmus (1906/07: Az önálló vámterület kérdéséhez, 12. sz., Az önálló vámterület és az osztrák proletariátus, 18. sz., 1908/09: Függetlenségi párt és demokrácia, 7. sz., Robert Seidel: Soziale Frage, Schule und Lehrerschaft. [Ism.], 8. sz., A függetlenségi párt egysége, 9. sz., A munkaidő megrövidítésének hatásai, 11. sz., Harcos katolicizmus, 11. sz., Termelés, 12. sz., Az északi sarkról, 12. sz., 1909/10: Az érték, 1. sz., A társadalmi munka mint az értéknagyság alapja, 2. sz., A munkaerő ára és értéke, 3. sz., A szabadelvű párt múltja, bukása és föltámadása, 4. sz., A tőke, 4. sz., Értéktöbblet és kizsákmányolás, 5. sz., A tőke összetétele, 6. sz., Értéktöbblet és profit, 7. sz., A föld mint termelőtényező,8. sz., A mezőgazdasági termékek ára és értéke, 9. sz., A földjáradékjövedelem, 10. sz., A szerb kereskedelmi szerződés, 11. sz., A különbözeti járadék, 11. sz., Vámvédelem vagy szabadkereskedelem, 11. sz., Nagy- és kisüzem a mezőgazdaságban, 12. sz., 1910/11: Gépes termelés a mezőgazdaságban, 1. sz., Kisüzemek megmaradása a mezőgazdaságban, 2. sz., Az agrárprogramm kérdése, 4. és 5. sz., Háború és béke, 6. sz., A pénz mint értékmérő és forgalmi eszköz, 6. sz., Bankjegyek és papírpénzek, 7. sz., Az arany a világpiacon és a fizetési mérleg, 9. sz., Parcellázás - parasztnyúzás, 10. sz., Drágulás és agrárpolitika, 11. sz., „Kormányzóságom története", 11. sz., A drágaság, 12. sz., 1911/12: A drágaság és a munkabérek emelkedése, 1. sz., A magyar falu népe, 4. sz., A drágulás és a közvetítő kereskedelem, 2. sz., 257
