Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó több vers is megörökíti: Kassák Lajos: Halk kis ballada, József Attila: Simon Jolán, Havas Endre: Kasiné halálára, Hercz György: Sírfelirat (valamennyi: Munka 63. sz., 1938. dec.). Utóbb: Kassák Lajos: Emlékkoszorú (kötetben: Rekviem egy asszonyért címmel), Jelenkor, 1963.11. sz.. Emlékére, Vers egy sírkőre címmel, Szelényi István négyszólamú vegyeskart komponált. ír. Csapiár Ferenc: Kassákné Simon Jolán. Kiállítási katalógus. Bp. 2003., Uő: Kassákné Simon Jolán, első magyar dadaista versmondó. Új kiállítás nyílt a Kassák Múzeumban. Irodalmi Múzeum, 2003. 3. sz., Kerényi Ferenc: Kassákné Simon Jolán, http://terasz.hu/main. php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=4547. (Letöltés ideje: 2019.09.04.), Eltemették Kassákné Simon Jolánt. Népszava, 1938. szept. 29., Gró Lajos: Emlékezés óráiban. Munka 63. sz. (1938. dec.), D. Zs. [Dénes Zsófia\. „Kihúzza torkából a tragikus cérnaszálat." Kassákné előadóestje. Bécsi Magyar Újság, 1922. febr. 21., Komlós Aladár: Szavatlan versek. Bécsi Magyar Újság, 1922. dec. 17., Diószeghy Tibor: Mindenki tegyen tölcséreket a fejébe! Dada-estély a schönbrunni kastélyban. Jövő, 1922. febr. 23., В. V. [Balogh Vilma]: Simon Jolán modern előadóestélye. Népszava, 1924. febr. 12., Bende László: Megalakult az első magyar „emberorgona", amelynek 16 női tagja is van. Kassákné a szavalókórus karmestere. Esti Kurír, 1928. okt. 16., Csapiár Ferenc: Kassák Lajos levelesládájából. Új Symposion, 165. sz. (1979. jan.). Storfer A. József (Botosam [Románia], 1888. jan. 11. - Melbourne [Ausztrália], 1944. dec. 2.) újságíró, nyelvész, pszichoanalitikus, szerkesztő. — Sz: Carl Storfer kereskedő, (...). — Isk: 1898/1906: a deési/dési gimn. tanulója, 1906: érettségi, 1906/07: a kolozsvári Ferenc JózsefTud. egyetem bölcsészkarának, 1907/08: az Universität Zürich jogi karának, 1908/11: az Universität Wien jogi karának hallgatója. Közben 1909: öngyilkossági problémák miatt a Burghölzliben (C. G. Jung klinikáján) kezelték, a pszichoanalízist páciensként ismerte meg. 1910: megismerkedett Sigmund Freuddal. — 1911/14: Berlinben élt, a Frankfurter Zeitung és a Züricher Post munkatársa, 1914/16: katona a KuK hadseregben, 1916: ??? (...) 1918/19: Bp.-en élt, 1919: tagja a mo.-i pszichoanalitikai egyesületnek. 1919: visszatért Bécsbe, ahol 1919/38: élt. 1920/23: a Bécsi Magyar Újság munkatársa, majd kulturális rovatának vezetője, 1925/32: az Internationaler Psychoanalytischer Verlag igazgatója, részt vett Freud összegyűjtött művei (Gesammelten Schriften) kiadásában, a Verlag folyóiratainak szerkesztésében, 1929: megalapította és szerk. a Die Psychoanalytische Bewegung c. kéthavi folyóiratot. 1933/38: nyelvészettel foglalkozott. 1938: Shanghaiba emigrált, ahol 1939/41: megalapította és szerk. a Gelbe Post c. német nyelvű hetilapot. 1944: Ausztráliába vándorolt. — Cikkei. Előre (1906: A pap bűne. A szamosújvári Jolbej-eset. jún. 16., A papszakácsné garázdálkodása. Szélnek eresztett szemináristák. jún. 18., Kórházba! A beteg pap bűne. jún. 18 I), Jövendő (1906: Az egyéniség apostola. 1906. március 20-án, Ibsen Henrik 78. születésnapján. 13. sz.), Pesti Napló (1907: Gorkij. 161. sz., A vörös szűz szobra. 167. sz., írói motívumok. Egy híres író naplójából. 170. sz., Utazás a csúnya orr körül. 194. sz., A két Naumov. 220. sz., A halálra ítélt halálbüntetés. 232. sz., Lueger s az orvostudomány. 234. sz., Cavete...? A kormányozható léghajók. 238. sz., Forel - antimilitarista. 264. sz., A svájci nép szavaz. 267. sz., Oroszok Svájcban. 275. sz., Kényes kérdések. 285. sz., Forel s a büntetőjog. 291. sz., Száműzöttek karácsonya. 305. sz., 1908: A bolondok házában. 36. sz., A bolondok házában II. 47. sz., Öngyilkosságok elmélete. 49. sz., A bolondok házában III. 57. sz., A bolondok házában IV. 60. sz., Wedekind. 122. sz.), Zentralblatt für Psychoanalyse (1912: Jungfrau und Dirne, 2. sz.), Frankfurter Zeitung (1913: [Eötvös Józsefről, születése 100. évfordulóján], 248. sz.), Nyugat (1913: Zakata, 10. sz., Egy elhibázott élet. Erich Schmidt halálára, 10. sz., Széljegyzetek, 19. sz.), Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse (1914,1924), Szabadgondolat (1919-. Psíchoanalysis ante portas, 4. sz.), Bécsi Magyar Újság (1920: Vielleich der Herr Trotsky...?, 192. sz., Muresan a pacifista, 195. sz., Szerelmi tőzsde vagy Ne bántsd az apróhirdetést!, 195. sz., Néhány szó, 204., 205. és 211. sz., Sok a nő, 210. sz.,Művészet és forradalom, 218. sz., Hej ladi-ladi-lom, 221. sz., Zoli spórol, 235. sz., „Európa majmai", 240. sz., Thalatta! Zhalatta!, 274. sz., Genf, 252
