Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó (19077-1945), Harkányi (utóbb: Schütz-Harkányi) Auguszta Mária (1909-7), Teller Ede (1908-2003) fizikus felesége. — Isk: 1889/97: a nagykanizsai kath. főgimnázium diákja, 1897: érettségizett. 1897/1907: a lipcsei, majd 1907: a Lausanne-i egy.-en jogot hallgatott, 1907: jogi dr., ügyvéd. — Alapító tagja volt a TT-nak, 1906. okt. 21-én a TT titkárává választották, 1906/09: a TT és a Társ. tud. szabadiskolájának titkára, utóbbinak tanára is, 1908: részt vett a Martinovics páholy megalapításában, a páholy részéről ő volt a Galilei Kör „patrónusa". A nőemancipáció egyik élharcosa. Fiatalon, súlyos betegségben („bélbaj”) hunyt el. (...). - írásai egy része Grenső Ede, Grenső néven jelent meg. — Cikkei: Huszadik Század (1905: A nemi élet nyomora, 11. sz., 1906: „A sivatagban" Szalay Károly filozófiai költeménye, 1. sz., Szocialista erkölcstan, 3. sz., A nőfelszabadítás eszközeiről, 5. sz., A gondolkodás délibábjai, 6. sz., Az együttes nevelés, 6. sz., Az őserdő, 8. sz., A maradiság természetrajzáról, 12. sz., 1907: A középkor újjáébredése Magyarországba, 2. sz., A morális ösztön eredetéről, 3. sz., Vanité, 3. sz., Nietzsche, a romantikus, 4. sz., A szocializmus története, 4. sz., Tóth Béla, 5. sz., Az ember és szerelme, 5. sz., Keresik az istent, 6. sz., Hogyan születünk? ,6. sz., Amerika jövője, 11. sz., 1908: Vannak-e még vademberek és emberevők?, 1. sz., Az ethikai megismerés természete, 2. sz., Kortörténeti jegyzetek, 7. sz., Az úgynevezett „reformországgyűlés” 9. sz., Kortörténeti jegyzetek, 10. sz., Az egyház Magyarországon, 12. sz., 1909: Kortörténeti jegyzetek, 1. sz., Az erkölcsi érzés keletkezése és fejlődése, 4. sz., Kortörténeti jegyzetek, 5. sz., A magyar vasutügy története, 7-8. sz.„ Egy kollektív szociológiai munka. A Társadalom, 10. sz., 1910: Egy könyv története, 1-2. sz.), Budapesti Napló (1906: Társadalmi babonák, 226. sz. Szabad Gondolat mell.) Pesti Napló (1907: A vörösök és feketék harca. A szabadtanítás pécsi kongresszusáról, 243.szi), A Nő és a Társadalom (1907: Jóbarátaink a feminizmusról, 3. sz., 1908: Keresztény feminizmus, 6. sz.), Hétfői Posta (1909: 1. sz.) — M: A holnap férfiai. Bp. 1904. - A holnap asszonyai. Bp. 1905. Ism. K. Zs., Huszadik Század, 1906.2. sz. - A gondolkodás délibábjai. Bp. 1906. - A nőfelszabadítás eszközeiről. Bp. 1906. - Babonák ellen. Bp. 1907. Ism. Somló Bódog, Huszadik Század, 1908. 3. sz. - Tudomány és katholicizmus. Bp. 1909. - Felesége, Harkányiné Weiser Ella néven, lefordította Edward Westermarck könyvét: Az emberi házasság története. Bp. 1910. - Vedres Márk bronz plaketten (1910), Kernstok Károly olajfestményen (1912) örökítette meg portréját. Nevét fölvette az egyik szabadgondolkodó egyesület: Harkányi-kör (1911/12). ír. TársLex 265., Gulyás XII. 636., MÉL 1: 676., Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Zalaegerszeg, 1980. 167-168., Gyászrovat. PN, 1909. nov. 2. 7., Harkányi Ede halála [Pikier Gyula, Jászi Oszkár, Jászai Samu és Szakasits Árpád beszédével]. Huszadik Század, 1909.11. sz., Kunfi Zsigmond: Harkányi Ede emlékezete. Huszadik Század, 1912. 1. sz. Horváth Zoltán: Magyar századforduló. Bp. 1961, Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Harkányi Ede plakett története. Numizmatikai Közlöny, 1987/88.174 skk. Hevesy Iván, Hevesi Iván Ignác (Kapuvár, 1893. dec. 7. - Budapest, 1966. jan. 29.) művészeti író, film- és fotóesztéta, kritikus. — Sz: Hevesi János, Jakkel (1861-1908) polg. isk. tanító és tornatanár, Síkor Margit (1861-7) (Anyja révén Toldy Ferenc unokája.). — F: 1929. márc. 2-tól Kálmán Kata (1909-1978) fotóművész, szociofotós. — Gy: Katalin (1939), Anna (1946). — Isk: 1900//1904: az elemit a szegedi belvárosi közs.-i népisk.-ban, a gimn.-ot 1904/07: Szegeden a piaristáknál, majd 1907/12: Újpesten végezte, 1912: érettségizett. 1912/13: matematikát és fizikát, 1913/18: művészettörténetet hallgatott a bp.-i tud. egy.-en. 1920: pol-i okokból eltanácsolták, nem is dr.-ált. — Mh: 1920/45: szabadúszó, de közben 1924/34: Gaál Béla filmrendező magániskolájában filmdramaturgiát tanított, s 1925/33: tanított Madzsarné Jászi Alice mozgásművészeti iskolájában. 1947/51: az Iparművészeti Főiskola tanára, 1951: kényszernyugdíjazták. — Érdeklődése irányai hamar kialakultak. 1913: a Négyesy-szemináriumban a Mozidrámáról tartott előadást, 1917/18: szerk. a Jelenkort, 1918/19: bekapcsolódott a m. avantgárd küzdelmeibe, a vizuális kultúra újraértelmezésében jeleskedett. Képzőművészeti, majd film- és fotókritikákat írt, az utóbbiak 209
