Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Régészet - Tóth Anikó: Makó-Dáli-uga (M43 Nr. 39.) avar kori településrészlet állatcsont maradványai

Makó-Dáli-ugar (M43 Nr 39.) avar kori településrészlet állatcsont maradványai

Tóth Anikó

A feltárt lelőhelyen (M43 Nr 39 KÖH 52733) 2 db házból 30 db, 7 db gödörből 67 db csont került elő. A régészeti állattani feldolgozás1 során leírt állatmaradványok száma és az azok alapján becsült minimum egyedszám nem jelentős (1. táblázat, 1 és 3. ábra). A csontok 43,3%-a alkalmas faj szintű határozásra. A leletek 60%-a háziállatcsont, míg a fennmaradó 40% az egykori vadon élő fauna maradványai (szarvas, madár, rágcsáló, kagyló). Az aduit és juvenilis egyedek állatállomány növelési célokat feltételeznek. A becsült egyedszám alapján számított minimum húsmennyiség elérhette a 668 kg-ot.

Magyar név

DarabszámEgyedszám (db)

Szarvasmarha

16

2

Kiskérődző

12

2

Sertés

6

1

Ló

2

1

Kutya

1

1

Háziemlős összesen

37

7

Gímszarvas

2

1

Kisemlős

1

1

Madár

1

1

Kagyló

1

1

Meghatározható

lelet

42

11

Nem meghatározható állatcsont

55

Összes leletanyag

97

1. táblázat: M43 Nr. 39. Avar kori állatmaradványok fajmegoszlása (db: 97)

1 Köszönettel tartozom Vörös Istvánnak a szakmai észrevételeiért, Fogasné Szegedi Évának a digitalizálás és az adatrendezés során nyújtott segítségéért, valamint Zoltán Sándor Péternek az adatbázis rendszer, a statisztikai vizsgálatokat, feldolgozást segítő access alapú program elkészítéséért.

A háziállatok között szarvasmarha (Bos taurus Linné, 1758),kiskérődző (Ovis aries/Capra hircus Linné, 1758), sertés (Sus domesticus Erxleben, 1777), ló (Equus caballus Linné, 1758), és kutya [Canis familiaris Linné, 1758) maradványai fordultak elő (1. táblázat, 3-4. ábra).

Szarvasmarha: A szarvasmarha maradványok a háziállat leletek 43,2%-át alkották. A biztonsággal elkülöníthető aduit egyedek maradványai elsősorban alacsony és közepes húsértékű, fej és száraz végtag régió részét képezték (Kretzoi 1968; Uerpmann 1973). Az állatok leölése a feltárt területtől távolabb lehetett. A leletek elszórtan kerültek elő az objektumokból, így feltételezhető, hogy a maradványok egynél több egyed részét képezhették.

Kiskérődző: Az előkerülttöbbhasznú kiskérődző maradványok több egyed részei. A háziállat maradványok 32,4 %-át teszik ki. A csontok fej és húsos végtag régióhoz tartoztak. A terminális csontok hiánya az állatok leölését egy, a feltárt területen kívül eső helyhez köti. Az Uerpmann-féle osztályozás során a közepes és magas húsértékű csontok mennyisége jelentősebb (3-4. táblázat Kretzoi 1968; Uerpmann 1973).

Ló: A feltárt ló maradványok (5,4%) egyetlen egyed orsócsont töredékei a 381. házból.

Sertés: A település húshasznú sertés maradványainak száma alacsony, a háziállat maradványok 16,2%-át teszik ki. Ezen leletek az Uerpmann-féle osztályozás során közepes (83,3%) és alacsony (16,7%) húsértékűek. Hiányoznak a terminális és törzs régió, valamint a magas húsértékű

81