Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Régészet - Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán: Egy különleges késő bronzkori objektutípus: a halotti máglya és környezete Tar-Sztúpa alatti rész lelőhelyről (Nógrád megye)

Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Egy különleges késő bronzkori objektumtípus Fémtárgyak65 A leletanyagban jelentősen alulreprezentált a fé­rnek aránya. A máglyában és az árkok máglyához közeli részében főleg egészen kisméretű (0,9-2,2 cm), felismerhetetlen olvadékokat66 találtunk (10. tábla 1. kép). Az eredetileg mellékletként máglyára helyezett bronztárgyak a nagy hőha­tástól teljesen megolvadtak, ezek maradványai a csepp alakú töredékek. A két előkerült bronztű (10. tábla 11-12. kép) közül az egyik az árokból, a másik pedig a legé­pebben megmaradt urnasírból 22. objektum (SNR 25) származik.67 Az árokban talált darab finomabb kialakítású, enyhén meghajlott, a sír­mellékletként előkerült tű masszívabb és vas­tagabb, de négy darabra törött. A tűfej mindkét esetben hiányzik. A temetőkerítő árok környékén fém keresővel került elő a feltárás egyik legszebb fémlelete, egy korongos fejű bronztű töredéke. Kerek alakú, többszörösen profilált, felső vége felé korong alakban erősen kiszélesedő, középen ívelten összeszűkülő, majd alsó vége felé eny­hén kiszélesedő (10. tábla 2. kép).68 A tűszár hiányzik, indításának helye a keskenyebb végén látszik. A felső végének közepe félgömb alakban kidomborodik és körülötte két mély árokdísz fut. A felső kiszélesedő rész oldalán is egy mély árokdísz fut körbe. Viseleti elemek közül megemlíthető még három bronzgyöngy, melyek közül az egyik a máglya környékén elhelyezkedő egyik kisebb objektumból, a másik kettő pedig fémkeresővel került elő az árkok közelében.69 A máglya köze­lében talált darab egészen apró (Mag.: 0,3 cm), nyomott gömb alakú, kívül erősen megkopott gerezdelés (?) nyomai láthatóak (10. tábla 3. kép). A másik két darab apró, nyomott gömb alakú, hasánál élesen megtörő bronzgyöngy, 65 A fémtárgyak tekintélyes része fémkeresős vizsgálat során került elő, melyet Bercsényi Tamás és Bercsényi Péter végzett, akiknek a munkáját, illetve a kerámi­akészítéssel kapcsolatos értékes technológiai megfi­gyeléseit ezúton is köszönjük. 66 Ltsz.: 2018.2.2336-2338; 2343; 2355-2357. 67 Ltsz.: 2018.2.2339,2345. 68 Ltsz.: 2018.2.2351. 69 Ltsz.: 2018.2.2344,2352. közepükön széles, kerek furattal. A két gyöngy összekorrodálódott, de nem tartoztak össze eredetileg, azaz nem ikergyöngyök, tengelyük is eltérő (10. tábla 4. kép). Ugyancsak fémkeresővel találtunk egy ép állapotú, rövid, négyzetes átmetszetű, egyik végén kihegyesedő, másik végén vésőszerűen ellaposodó bronzárat70 is (10. tábla 10. kép), amelyhez nagyon hasonló került elő a Szilvásvárad­­töröksánci Kyjatice földvárból.71 Mindezek mellett változatos méretű és alakú bronzlemezek is előkerültek az árkok környéké­ről (10. tábla 5-6. kép).72 Az egyiket a rövidebb élénél spirálisan visszahajtották. Kéttöredéknél a szélükön négyzetes alakú megvastagodás látható, melyet éles peremet alkot a lemezek mindkét felén. A nagyobb töredéken apró lyuk figyelhető meg, de ez csak a fémmag hiányából adódik, nem a tárgy része. Néhány darabról elképzelhető, hogy sarlópengék részei. A két árok szarmata kori újrafelhasználását a kerámiaanyag mellett az előkerült bronzér­mék is bizonyítják. Mindkettő Valens (364-378) kisbronz érme.73 Az előlapjukon DN VALEN - S P F AVG felirat és jobbra tekintő császárportré. A jobb állapotban lévő érme hátlapján GLORIA ROMANORVM felirat és álló, egyik kezében labarumot (római hadijelvény) tartó férfialak látható (10. tábla 7-8. kép).74 A telepkerítő árok legdélebbi részén fémke­resővel került elő az ásatás legfiatalabb lelete, egy osztrák várplomba (10. tábla 9. kép). Kerek alakú, előlapjának közepe ragasztott, rajta vékony téglalap alakú keretbe foglalt kétfejű császári sas részlete látható. Hátlapján: K.8. ASLAU fel­irat. Származási helye Szilézia, Aslau (ma Osla) városa, 1800 körül készülhetett.75 * * 70 Ltsz.: 2018.2.2342. 71 D. Matuz 1999, 35. kép 8. 72 Ltsz.: 2018.2.2349-2350, 2353-2354. 73 Ltsz.: 2018.2.2340-2341. 74 Az érmék meghatározását ezúton is köszönjük Újszászi Róbert numizmatikusnak (Móra Ferenc Múzeum, Szeged). 75 A plomba meghatározásáért Dr. Mordovin Maximnak tartozunk köszönettel (ELTE Régészettudományi Intézet). 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom