Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Művészettörténet
Nátyi Róbert Két szegedi grafikus, Buday György és Vadász Endre kapcsolata A professzor még a művész római időszaka alatt is tartotta vele a kapcsolatot. 1937 márciusában arra kérte a grafikust, hogy a Dürer Céh által, Tóth Ervin szervezésében rendezendő olasz grafikai seregszemlére Buday itáliai ismeretségeit felhasználva küldjön anyagot az áprilisi tárlatra.14 Az organizátor Tóth Ervin, a modern grafikatörténet neves kutatója egyébként még februárban ugyancsak megkérte az örök városban tartózkodó művészt a segítségre. „Minden értékes grafikus címét köszönöm és várnám, mert olasz grafikai kiállítást akarok rendezni májusban Szegeden vagy Debrecenben.”- írta.15 Ha az említett rendezvényeken nem is, de a két művész illusztrációikkal szerepeltek közös kötetben, Némedy Gyula Emberek én már oly régen repülök! című kiadványában.16 A könyv hat grafikusa között találjuk Budayt és Vadászt is. Az ügyvéd Némedy (1881-1949) művészetszervezői, művészetírói munkásága mellett aktív műgyűjtői tevékenységet fejtett ki. 1935-től Vadásztól számos exlibrist és alkalmi grafikát rendelt meg (Szelesi 1986, 289-323). Ugyanebből az évből kért Budaytól is könyvjegyeket.17 Hagyatékában fennmaradt, gazdag kisgrafikai gyűjteményét - mindkét művésztől impozáns kollekcióval - a Móra Ferenc Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye őrzi (Szelesi 1984, 365). Buday leveleiből elég jól rekonstruálhatjuk a kötet készülésének körülményeit, amiből kiderül, hogy a grafikus miatt kellett a szerzőnek majd két évet várnia a könyv megjelenésére. Az első felkérés még 1935-ből datálódik, de úgy tűnik a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának szervezésével és egyre szaporodó könyvillusztrátori feladataival igen elfoglalt művész nem tudta könnyen teljesíteni a kérést.18 Némedy 14 Soó Rezső gépelt levele Buday Györgynek. 1937.03.27. MFMltsz.: 2002.254.2. 15 Tóth Ervin gépelt levelezőlapja Buday Györgynek 1937.02.24. MFM ltsz.: 2004.24.7. 16 Némedy Gyula: Emberek én már oly régen repülök! (örök mécses). Officina, 1938. Buday György, Kopasz Márta, Drahos István, Bordás Ferenc, Vadász Endre, Hubert Woyty Wimmer illusztrációi díszítik a könyvet. 17 Némedy Gyula gépelt levele autográf aláírással Buday Györgyhöz (1935.05.28.). MFM ltsz.: 2002.158.5. 18 Némedy Gyula gépelt levele autográf aláírással Buday Györgyhöz (1935.05.15.) MFM ltsz.: 2002.158.6. a római ösztöndíjat elnyert alkotótól még kiutazása előtt, 1936 októberében is reménykedve érdeklődött, hogy vajon mikor készül el az ígért munkával? Indokában a következőket olvassuk: „Azértszeretném, ha ezek is készen lennének, mert most voltam fenn Budapesten, s az ideköltözött Vadász Endre már hármat elkészített s ő már kb. egy hónap múlva készen is lesz a fametszeteivel. Félek, hogy elhagyod Szegedet, s Rómába indulsz, s ez esetben egy álló esztendeig nem fogunk látni, s akkor bizonytalan időre kifog tolódni a fametszetek elkészítése..."19 Némedynek igaza lett. A verseskötet csak 1938-ban jelent meg, de ekkor Buday már - Rómát követően néhány napi otthoni időzés után - végleg Angliába távozott. Vadász pedig a zsidótörvények fenyegető veszélyének előérzetében a negyvenes évektől egyre kevesebb megrendelésnek tett eleget. Tájképeivel a külvilág nyomasztó befolyása elől egyfajta meseszerű, álomvilágba vonult vissza (Sz. Kürti 1982, 7). Buday és Vadász harmincas évekbeli ténykedése összefügg a magyar grafika „első aranykorával”. Mindketten vidéki bázisukból a helyi művészeti élet megteremtésén fáradoztak. Sajátos hangvételükkel, a sokszorosítóművészet különböző ágaiban alkotva, fölzárkóztak az ország élmezőnyéhez. Míg Vadász mellett Debrecenben egy egész grafikus kör (Bánszki Tamás, Berki Irma, Gáborjáni Szabó Kálmán, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Petry Béla stb.) alakult ki, addig Buday gyakorlatilag szinte egyedül - Bordás Ferencet kivéve20 - jelentette az akkori szegedi grafikai mezőnyt. Működésük, könyveik, mappáik, egyedi lapjaik a korszak színvonalán álló, az európai grafikai művészet élvonalába tartozó alkotásokként óriási szerepet vittek abban, hogy a főváros mellett, Debrecen, valamint Szeged is fölkerülhetett a kortárs magyar grafika térképére. 19 Némedy Gyula gépelt levele autográf aláírással Buday Györgyhöz (1936.10.10.). MFM ltsz.: 2002.158.16. 20 Bordás Ferenc (1911-1982) tulajdonképpen Buday tanítványaként, éppen annak külföldre történt távozását követően, 1937-től vált ismert grafikussá. 418
