Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Művészettörténet
Nátyi Róbert Két szegedi grafikus, Buday György és Vadász Endre kapcsolata 1935 novemberéből, egy évvel a kiállítások után datálódik, a negyedik 1936 márciusából, mielőtt Vadász Budapestre költözött, Buday pedig ösztöndíjjal Itáliába távozott. „Kedves Barátom! Emlékeztetve szíves ígéretedre kérlek, tedd postára lapocskánk számára a cikket, és mellékeld a néhány külföldi kritikát. Szükségesnek tartom ezt is, miután Dénes úr a mai napig nem írt. Őszinte barátsággal üdvözöllek Vadász Bandi 1935. november 13."7 A közvetlen hangnem és a megszólítás is jelzik, hogy a két művész - valószínűleg az előző évi rendezvényeknek is köszönhetően - ekkor már baráti kapcsolatban voltak. A levélben említett lapocskánk kifejezés a Magyar Exlibris című, a sokszorosított grafika és gyűjtés, az év márciusában, Debrecenben, az Ajtósi Dürer Céh által indított folyóiratára vonatkozhatott, melynek munkatársa volt Vadász is. A főszerkesztő Nagy József mellett Dr. Béréi Soó Rezső és Gáborjáni Szabó Kálmán is a kollektíva tagjai közé tartoztak. A másfél év alatt, amit a kérész életű lap megért, sajnos csak öt szám jelent meg ebből a külföldön is figyelemmel kísért orgánumból, mely történeti, technikai szakcikkeket közölt, a debreceni grafikai élet jelenségein és eseményein túl, országos kitekintéssel rendelkezett. Szerzői között Gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre, Tóth Ernő és Soó Rezső mellett, többek között Buday György is szerepelt. A levélváltásuk intenzitását jelzi, hogy a következő két héttel későbbről származik. „Kedves Barátom! Köszönettel vettem leveled és annak mellékletét. Már tegnap úgy volt, hogy önhatalmúlag közlöm, hogy minden rendben. Óvatosságból azonban az este felkerestem Nagy József bátyámat „lapunk" nagyhatalmú szerkesztőjét. Ki is a következőket monda”Buday György úr cikke"... én folytattam, kitűnő. Ezt el is intéztük. A hírrovatban a leírt 7 Vadász Endre Autográf levelezőlapja Buday Györgynek, keltezett. Debrecenből Szegedre, 1935. november 13. MFM Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 2005.212.1. néhány sor új könyvedről... én „természetesen és szívesen közöljük" Szabó Pál novellája itt azonban nem hagyta, én...nem közölhető miután már nyomtatásban napvilágot látott, így gondolkoznak a többiek is... Nagyon kérlek reám való tekintettel hagyd ezt így. Én sajnálom, hogy nem hozzák, és adj helyette néhány kritikát, esetleg külföldit. Én vállalom megőrzésüket és visszaküldésüket. Sőt elintézem, hogy hozzáértők itt lefordítsák. Elintézhetnénk másképp is de idő nincs rá. Várom a kritikákat, küldöm Szabó Pált és őszinte barátsággal üdvözöllek és ölellek. V. Bandi 1935. nov. 30. Szép ez a novella és hasznos okos cikked"8 Az idézett cikk vélhetően Budaynak a folyóirat második számában megjelent tanulmányára vonatkozik. A levélben említett könyvet nem könnyű azonosítani, hiszen Budaynak abban az évben több kötete is megjelent. A Székely népballadák és A Nyíri és rétközi parasztmesék is ilyen tájt kerültek ki a budapesti, illetve a gyomai officinából, sőt Madách Imre: Az ember tragédiájának svéd kiadása is ekkoriban jelent meg Malmőben, csakúgy, mint Radnóti Miklós Újhold kötete, amit szintén Buday illusztrált. A szövegben említett Szabó Pál novella a következő, két héttel később postára adott levélben is szerepet kapott. „Kedves Barátom! Dr. Lustig Istvántól értesülök, hogy kellemetlen helyzetbe kerültél Szabó Pál előtt, mert a szerkesztőség nem kívánta hozni novelláját arra hivatkozva, hogy az már nyomtatásban megjelent. Ugyancsak L. I. -tői tudom, hogy a lap egy kisebb vidéken megjelenő folyóirat és teljesen elütő olvasói vannak, mint a Magyar Ex Librisnek. Ezek után egy órai sétába és néhány szóba került, hogy elintézzem a novella közölhetőségét, melynek természetesen soha más akadály nem volt mint a fent közölt, így arra kérlek, hogy szíveskedj a novellát Nagy Józsefhez vagy hozzám juttatni. Miután most már 8 Vadász Endre autográf levele Buday Györgyhöz. Debrecenből Szegedre, 1935.11.30. MFM Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 2005.212.2. 416
