Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Pintér Zsófia: Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen
Pintér Zsófia Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen beszélgetve peregnek a percek. Majd a közönség a színpad előtt foglal helyet, hogy az egyes műsorszámok derítsék jókedvre." 20 Az épület már a '60-as években is létezett, lakásokból és műhelyekből állt. A Pólya és a Szabó család lakta, valamint bognárműhely is üzemelt benne. Az épület szerkezete azóta is változatlan formában áll. A TSz központ [tanyaközpont) története során mindig a legtehetősebb gazdálkodók birtoka volt, így például a Mátéffy, Csepregi, Mucsi vagy a Millon-Szabó családé. Millon-Szabó gazdáról az a monda járja, hogy gyakran került összetűzésbe a törvénnyel, mert dohányt csempészett, s hogy a fináncoktól megszabaduljon, a fertői mocsarakba csalta őket és lovaikkal sorsukra hagyta (Zsíros 1990, 32). A helytörténet tehát adott ahhoz, hogy valami eredetit hozzanak belőle létre a szervezők. „A turizmus alapvető mozgatóereje a lokalizált eredeti élmény ígérete." (Pusztai 2011, 18-31.) Esetünkben a rendezők lapistói lepényeket kínálnak, helyi pásztorromantikával és lovasbemutatókkal megfűszerezve. Az alapgondolat, hogy ez vonzza az embereket, jó. Azonban nem áll mögötte a sok helyi lakos, akik már napokkal az esemény előtt sok tepsivel sütnék a helyi recept alapján az édes lapistói túróslepényt, vagy épp vonnák be a munkába az odalátogatókat. Természetesen a szervezők és az őket körülvevő „alapmag” megvan, és készül az eseményre, de ez még messze van egy akár regionálisnak is nevezhető rendezvénytől. Igaz, csak távoli célként jelölte meg a szervező e terveit, de látnunk kell, hogy tulajdonképpen nem a városrész lakosaitól ered az ötlet. Az adott hely eredetiségét és egyediségét így nem tudja megízlelni a kilátogató városi, hiszen a lepény bár finom, de a készítése által nem jön létre kisebb közösség, illetve ha létre is jön, az csak a szervezők által felkért zárt társaság. A valóságot és a turisztikai élményt kellene közelebb hozni, ha valós, távlati cél a Lepényváró Fesztivál kinyitása és szélesebb körben való megismertetése. Azt mondhatjuk, hogy közösségalkotó és építő szerepét be tudja tölteni a rendezvény, de külső látogatót, jelentős kulturális vagy szórakoztató programokat az erőforrások hiányában nem tud 20 Interjúrészlet- Dömsödi, 2018 kínálni. A sikeres helyi fesztiválok rendezői azt használják ki, hogy az individualizálódó késő modern társadalomból sokan keresik az egynapos menekülést egy képzeletbeli ellenvilágba. Ebből fakad, hogy a lokalitásra, az ősi múltra és az autenticitásra törekednek napjaink helyi fesztiváljainak szervezői (Pusztai 2007, 229). A Lepényváró Fesztivál szimbóluma: a malom A Mucsi-malom a Lapistó, Orosházi út 17. TSz központban (tanyaközpontban) található. Az 1920-as években épült, Mátéffy földbirtokos megbízásából. Egyes források szerint a lapistói szélmalom tégláit is felhasználták az építésekor. A malom háromszintes, mindenben követi a kor malomépítészeti hagyományait. A falu villamosítása az 1940-es években történt meg, vélhetően ekkortól használtak a malomban is elektromos áramot. Korábban széntüzeléssel fejlesztettek energiát, amely motorra erősített szíjakkal hozta működésbe az őrlőszerkezetet. A malom 1986-ig működött; 2018-ban Szarvas Pál magántulajdona, a Május 1. Agrár Zrt. része lett. Állapota egyre romlik, felújításra szorul. A malom, mint a rendezvény védjegye és helyszíne megjelenik a plakátokon is. Mellette ugyanolyan fontos a közösség életében a kultúrház jelenléte, melynek az egykori TSz iroda ad otthont.21 Összegzés A rendszerváltás után számos közösség igyekezett újraértelmezni és kommunikálni önképét, s e törekvésben kiemelt szerepet kaptak a helyi fesztiválok és a falunapok. E rendezvényeket a laikusok döntően a helyi hagyományok újjáéledéseként definiálják, azonban nem lehet szem elől téveszteni, hogyan illeszkednek bele a tudatos településfejlesztésbe (Pusztai - Neill 2007,12). 21 Dömsödi Teréz helytörténeti kiállítása, Szentesi Május 1.- Agrár Zrt., Szentes-Lapistó, 2018 380
