Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Pintér Zsófia: Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen
Pintér Zsófia Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen a kenyértésztából, kelt tésztából túrós lepény és (szilva)lekváros bukta készült. Az önellátó gazda (kis-, középparaszt, nagygazda) családban gyakran sült kalács, lepény és rétes. Utóbbi nemcsak karácsonykor, szilveszterkor, hanem nyáron, hétköznapi ebéd második fogásaként is az asztalra került. A búzalisztből készült ételek, levestészták, száraztészták, tarhonya, lebbencs, kenyér, kelt tészták napjainkban is az étkezés fontos részei.13 Szentesen népdal is őrzi a helyi lepénykészítés szokását: (Derzsi-Kovács Jenő gyűjtése) „Nincs Szentesen olyan asszony, mint Turiné komámasszony, így tedd rá, úgy tedd rá! Tepsibe süti a lepényt, avval kínálja a legényt, így tedd rá, úgy tedd rá! Ha lepényem megettétek, Sári lányom elvegyétek, így tedd rá, úgy tedd rá! Piros lett a lepény alja, édes lett a Sári csókja, így tedd rá, úgy tedd rá!"14 A fesztiválon nem kimondottan a lepénykészítésre és annak receptjére esik a hangsúly, hiszen nem is a fesztiválon készítik el a kínált finomságot. Sokkal inkább fel szeretnék hívni a figyelmet a rendezvénnyel a városrész rossz helyzetére. A lepényeket az Egyesület tagjai, a támogatók (Varga Pékség) és a lelkes résztvevők készítik, de nem a helyszínen - arra nincs megfelelő infrastruktúra. A rendelkezésre álló mennyiségtől függően óránként-kétóránként tartanak belőle kóstolókat. Almás, túrós és meggyes lepény minden évben megtalálható a kínálatban, de a mákos is nagy népszerűségnek örvendett néhány évvel ezelőtt. 2019-ben megjelent többféle, édes és sós túrós, almás, meggyes, alj nélküli, fahéjas-diós, szedres és kápia paprikás lepény is. Dömsödi 13 http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/neprajz/ html/oldalló.htm (Letöltve: 2018.11.30.) 14 http://nepzeneipeldatar.hu/kereses/index.php?pid=652 (Letöltve: 2019.09.17.) Teréz, ötletgazda néhány éve bevezette a sós lepény készítését és kóstolását. Meghívta Frank Júliát (szakácskönyvszerző) háziasszonynak, és vele együtt emelték ki, hogy a lepények nem csak édesek lehetnek. A „sós lapistói lepény" alaptésztájába minden évben más sós alapanyag kerül: szalámi, kolbász, tepertő, pritamin paprika. 2017-18-ban a Mosolygósabb Régióért Egyesület együttműködést kezdeményezett az orosházi Szilasi és Társa Pékséggel: hagyományos, kemencében sült, édes túrós lepényt árusítanak a rendezvényen. Azért volt erre szükség, mert a szervezők nem győzték kiszolgálni a növekvő kóstolási mennyiségi igényeket.15 A Lepényváró Fesztivál felépítése Az első fesztivál 2008. július 5-én került megrendezésre. Már akkor meghatározott céllal indult: Lapistó történeti értékeinek megőrzésére, illetve a külterület városi életbe való bekapcsolására, valamint a helyiek számára egy közösségi esemény létrehozására törekedett a szervező egyesület. A rendezvény a tájjellegű lepényeket, és lepénysütései szokásokat eleveníti meg, teret ad a '70-es évek bankett hagyományainak, beépítve azt a kulturális műsorok és fellépők rendjébe. Ezek mellett a fesztivál elmaradhatatlan eleme minden évben az ekkor nyíló új időszaki kiállítás, illetve a falusias játékok (Gazdaolimpia). A táj adottságaira alapozva lovas programot is terveznek. Családi, minden korosztályhoz szóló, beszélgetős nyári nap a szervezők célja.16 A fesztiválok résztvevői különböző értékrendű, társadalmi aktivitású és életvitelt folytató csoportok, gyakran egy településen belül. A gasztrofesztiválok szervezői egy helyi katalizátor csoportot alkotnak, akik gazdasági, kapcsolati, szimbolikus vagy kulturális tőkéjüket szeretnék növelni az eseményen való részvétellel. A helyi társadalom másik véglete az a csoport, akik nem vesznek részt a rendezvényen. A lokális fesztiválok tehát nem egyforma mértékben aktivizálják a közösség tagjait (Báli 2007, 376-384). 15 Interjú - Dömsödi, 2018 16 Interjú - Dömsödi, 2018 378
