Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Juhász Antal: A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században
luhász Antal A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században az 1980-as évekre nyúlnak vissza, nagyarányú elterjedése pedig a '90-es években történt. Ezt az utat azok választották, akik szerették a földet, kötődtek hozzá, következésképp arra alapozták a család megélhetését. Szeged vidékén a belterjes növénykultúrák melegágyi előnevelése a fűszerpaprika intenzív termesztésével kezdődött. A paprikapalánta ágyásokat a fagyoktól gyékényből szőtt haszura takaróval védték, amit a tápai gyékényszövőktől szereztek be. Utóbb megjelent a deszkakeretbe helyezett üvegborítás és az üvegházi palántanevelés. Először Szeged-Alsóvároson, Szentmihályteleken, Röszkén, majd a városhoz közeli tanyákon terjedt el, ahol a fűszerpaprika termesztése meghonosodott (Fodor 2008). 2) A másik út valamilyen ipari, kereskedelmi szakképzettség elsajátítása vagy érettségi után egyetemi, főiskolai oklevél megszerzése. Az Imre család újabb nemzedékei mindkettőre adnak példát. Életvitelben, magatartásban, szemléletben jelentősebb váltást az egyetemi, főiskolai végzettség hozott. Akik első generációs értelmiségiek lettek, megélték (megélik) ennek előnyeit és buktatóit. A tárgykör elemzése túlmutat vállalásomon, csupán jelezni kívánom, s elegendő anyaggyűjtés, ismeret birtokában szeretnék visszatérni rá. A balástyai gazdatanya verandáján Imre Ferenc így emlékezett: "Én hittem a fődben, szerettem. Ezön a rossz homokon olyan búzákat termeltem, mint kevesen... A pénzért mögszenvedtem világéletömben.... Elmehetnék üdülni, fürdőbe, a téesz mögszervezné az utat. A Balatonra se mögyök. Kiállításokra, termékbemutatókra elmögyök, mert ott mindég tanulok." Vallomása egy eltűnő parasztnemzedék élettapasztalatát fejezi ki. Adatközlők: Imre Ferenc (1908), Imre József (1916), dr. Imre Rozália, Imre József (1952), Imre Józsefné Veszelka Valéria (1953). Szíves segítségüket ezúton is köszönöm. Irodalom Bálint 1976 Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. MFMÉ 1974/75-2.Szeged Csíkvári 1938 Csíkvári Antal (szerk). Személyi adattár. In: Csongrád vármegye. Vármegyei szociográfiák. 1. Budapest Csongor 1968 Csongor Győző: Balla AntalXVIII. századi szegedi kéziratos térképe I. Felsőváros. MFMÉ 1968-1. Szeged, 213-226. Farkas 1985 Farkas József (szerk.): Szeged története 2.1686-1869. Szeged, 401-403. Fodor 2008 Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században. Móra Ferenc Múzeum, Szeged Gazdacímtár 1897 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Gazdacímtár. Budapest, 188-191. Juhász 1980 Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei. In: MFMÉ 1978- 79/1., Szeged, 19-46. Juhász 1986 Juhász Antal: Adatok a szegedi tanyás gazdálkodáshoz. Szegedi Könyvtári Műhely 3-4.195-198. Juhász 1989 Juhász Antal: A szegedi táj tanyái. MFMÉ 1982/83-2. Szeged Nagy 2013 Nagy Netta: A cserevilágtól a padlássöprésig. Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben. Néprajzi értekezések 2. Budapest Rubinek 1912 Rubinek Gyula (szerk): Magyarországi gazdacímtár. Budapest, 213-214. Rövidítések MNL CSML = Magyar Nemzeti Levéltár. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged MFMÉ = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Tan. jkv. = Tanácsi jegyzőkönyv 363
