Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Juhász Antal: A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században
luhász Antal A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században Az egykorú kéziratos térképek mutatják, hogy a 19. század közepére Imre Antalnak jól kiépített, a gazdatanyák átlagánál fejlettebb gazdasága volt. A század közepe táján az egyre sűrűbben tanyásodó szegedi határt kapitányságokra osztották. E közigazgatási indítékú szerveződés bevezetésének időpontját nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy az úgynevezett „tízéves földek" és "harmincéves földek" (1852, ill. 1854) haszonbérleti szerződésein többször följegyezték, hogy a bérföld „Imre Antal kapitányságában" volt. Úgy tapasztaltuk, hogy a tanyai kapitányságokat először a bérlő közösség által választott tanyai kapitányról nevezték el. Kapitánynak ismert, tekintélyes gazdát választottak. Az 1860-as években Őszeszék dűlőben Imre Antal töltötte be a tanyai kapitányi tisztet. Utóbb a kaptányságokat az ottani határrészről nevezték meg, pl.: Őszeszék, Balástya kapitányság, és ez a megjelölés volt hivatalos egészen 1950-ig (Juhász 1980, 33). A szegedi és kisteleki római katolikus plébániák anyakönyvei arról tanúskodnak,hogy Imre Antal András (1818-1896) máranegyedik olyan nemzedékhez tartozik, amelynek a török után birtoka volt a fölsővárosi szállásföldeken. Felesége, Vékes Ilona fölsővárosi család sarja, 1839-ben kötöttek házasságot. Tíz gyermekük született, négyen érték meg a felnőttkort, és alapítottak családot. A család a városban lakott, Balla Antal 1776 évi térképéről tudjuk, hogy Imre Jánosnak 520. szám alatt, és Imre Mátyásnak 643. szám alatt Fölsővároson, Imre Jánosnak Palánkban volt háza 386. sz. alatt. Gyermekeiket a városban keresztelték, ott házasodtak, és többnyire ott temetkeztek. A szállásra történő település a 18. század végétől az 1840-es évekig fokozatosan történt. Kezdetben maguk a birtokosok és/vagy a béreseik laktak kinn a telelő jószágokkal, majd amikor a kaszálókból földet törtek föl, azt szántották-vetették, és a hegyekben szőlőt telepítettek, a család is kiköltözött. A tavaszi munkáktól a termés betakarításáig a szálláson, télen a városi házban éltek (vö. Juhász 1986). Visszaemlékezésekből és a velük azonosítható anyakönyvekből többet tudunk a család 19. század második felében élt nemzedékeiről. Említettem, hogy Imre Antal tíz gyermeke közül csak négyen élték meg a felnőttkort. Ferenc fia (1844-1914) Fogas Esztert (1846-1930), közelben lakó módos gazda lányát vette feleségül, Ilona lányának (1849-?) pedig Veszelka Mihály, a környék legtehetősebb családjának sarja lett a férje. Úgy mondták, "föld a földhöz" házasodott. Házszám Foglalkozás nélküli 14 éven felülalul FérfiNő Férfi Nő 492.-1 1 4 495.5 -2 -497.2 -1 -498.-1 1 4 l.a. táblázat: 1870-ben az Imre Antal tulajdonában lévő, Felsőtanya 492., 495., 497. és 498. számú tanyákon az alábbi lakókat vették számba.8 Házszám Lakófél Jelenlévő lakos Ffi/ nő Birtokos BérlőSzolga Napszámos Szem. szolga Éleim. alk. 492.1 9-1 -2 -495.2 16 11/5 2-4 1-2 497.1 8-1 -3 -1 -498.1 4----1 l.b. táblázat: Az Imre Antal tulajdonában lévő tanyákon lakók számba vétele foglalkozás szerint, 1870-ben. 8 MNL CSML Szeged, Az 1870 évi népességi összeírás felvételi ívei. Szeged-Felsőtanya 358
