Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Ament-Kovács Bence: Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendőléséig. Hasonlóságok és különbségek a magyarországi német és a Szeged-Makó környéki eszkatológikus foklklórban
Ament-Kovács Bence Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendöléseiig Szóbeli és írásbeli kultúra határán Nem vitatható, hogy bizonyosan forgott a magyarországi németek körében nyomtatott Szibilla könyv, használóinak köre azonban erősen bizonytalan. A jóslatok globálisan írásban, lokálisan elsősorban élőszóban kerültek továbbadásra. Tehát véleményem szerint a jóslatok három csatornán terjedhettek: 1: írásban (kéziratként, nyomtatva); 2: szóban (elmesélve, felolvasva); 3: mindkettő vegyesen. Hajóson, a Schön Mária által föllelt könyv címlapján egyértelműen fel van tüntetve, hogy az abban szereplő jóslatok a 13. Szibillától, Michaldától, azaz Sába királynőjétől származnak. A helyi emlékezet mégis Zibilla Waissagengként, vagy Zibilla VKo/sként emlegeti. Schon Mária e nevet Bölcs Szibillának fordította (Schön 2005, 21), én ennek ellenére inkább kutatásaim tapasztalataként a Sibylla Weiß alakot használom, hiszen diósberényi, szakadáti és hőgyészi adataim szerint adatközlőim a Weiß szót vezetéknévnek tekintik, így lefordítását nem tartottam szükségesnek. A Hajóson föllelt népkönyv/ponyva címe már egy módosult változata a kora újkori német Zwölf Sibyllen Weissagungennak. Amennyiben feltételezzük, hogy az ország más németlakta területein hasonló vagy azonos című könyv terjedt, vagy azt posztuláljuk, hogy a településeik lakói esetleg még az anyaországban kapcsolatba kerültek a könyvecskével, bátran kijelenthető, hogy a Weiß vezetéknév a ponyva címének leegyszerűsödött változata.48 Az írott szó értéke az olvasni kevéssé tudó társadalomban igen nagy, s ez a tény erősíti a könyvek szakrális funkcióját. Éppen ezért lehetett akkora értéke a Szibilla könyvek írott szavainak, és ezért deklarálták a szóbeli, könyvben valójában nem is szereplő jóslatokat azzal, hogy a Szibilla könyvben olvastam. Ehhez hasonlóan utaltak a jászsági adatközlők a Jezsovita/Jezsuita könyvre, Moldvában a Kártékra, Vas megyében 48 Német nyelvterületen a következő elnevezések élnek: Katinthiában: Billweis, Tirolban: Willweis, Pfalzban és Stájerországban: Sibylle Weiß, Egerlandban: Sevilla Weiß, Lusitzban- Svábföldön- Glatzban pedig: Sibiylle. Peuckert 2000,1658. kuminé könyvére, Csíkban magára a Bibliara (Törőcsik 2005,61), Hargita megyében egy régi jóskönyvre (Gagyi-Dyekiss 2015, 454-459). Ennek ellenére gyakran Szibillára (Sibylla Weiß, Zibilla Wais /Bölcs Szibilla/) nem mint tárgyra (könyv,kézirat) tekintenek, hanem mint élő emberre. Erre utalnak a „Szibilla megmondta..." típusú szófordulatok. A folklórral legtöbb egyezést mutató jóskönyvi motívum: az utolsó csata leírása A szóbeliség és a föllelt jóskönyv tartalma az utolsó csata leírásában mutatja a legtöbb egyezőséget. Olyan településeken is föllelhetők ezek a motívumok, ahová esetlegesen el sem jutott a jóskönyv írott változata, ennek ellenére a történet szüzséje legtöbbször mégis azonos. Mivel a szövegeket a 2. világháború után gyűjtötték-gyűjtöttük az adatközlők eddigi tapasztalataik alapján általában a mindent elsöprő harmadik világháborúnak titulálták azt. A könyvecskében szerepel Prága városának pusztulása, aminek a szóbeliségben az utolsó ítélet, az apokaliptikus háború a megfelelője. A Szibilla könyvben szereplő Prága városát a Teknyőkaparónak tulajdonított jövendölésekben pedig gyakran - a fent bemutatott aktualizációs, értelmező igénynek megfelelően - Szeged városa, illetve más magyar városok, helyszínek váltották föl.49 A második világháború kitörése előtt Hajós és Diósberény magyarországi német lakossága egyaránt nagy jelet, földöntúli fényességet látott feltűnni az égen, amire akkor még nem talált magyarázatot.50 Kálmány Lajos már 1893-ban hasonló gyűjtött adatokat közöl, miszerint a Göncölszekérrel azonosított kocsi a világ végére vonatkozóan hordoz előjeleket (Kálmány 1893, 49 Ezek közül kivétel a Polner Zoltán által gyűjtött Bláden helynév, mely feltehetően a jóskönyvben szereplő Blanik-hegy félreértett, vagy éppen folklorizálódott változata. Vö.: Polner 1980,10/a. számon. Valamint: Die Sibyllinischen Bücher 55-56. 50 Schön 2005, 19; 49; 50 számokon. Valamint: Ament Józsefné Binder Katalin (1934]. 312
