Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Ament-Kovács Bence: Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendőléséig. Hasonlóságok és különbségek a magyarországi német és a Szeged-Makó környéki eszkatológikus foklklórban
Ament-Kovács Bence Szibilla jóslataitól a Teknyőkaparó jövendöléseiig germánoknál sem, ahol a nemzetségi társadalom felbomlásának idején jóslataik belviszályokról, valamint a testvérek összetűzéseiről szóltak. Indiában a gyarmatosítás idejét az aranykor utáni bűn időszakával azonosították, a jóslatok pedig kiegészültek az ország idegenek általi kormányzásáról szóló próféciákkal (Nn. 1988, 65-66). A jelenleg általam vizsgált Szibilla jóslatok körébe sorolandó eszkatológikus folklór anyag túlnyomórészt a második világháborúra, illetve a második világháború utáni gazdasági, társadalmi, erkölcsi, életmódbeli változásokra reflektál,39 azaz ismételten egy nagymértékű társadalmi változás okozta a jóslatok fokozott népszerűségét.40 A második világháború után hazánkban a nők nem csupán a hagyományos viseletből, hanem a hagyományos szerepükből is kivetkőztek. A falusi népesség számára a második világháború utáni társadalmi változások sokkal gyorsabban folytak le, mint a városokban. A női népviselet már önmagában konzervatívabb volt a férfiakénál, ezért volt disszonáns a kivetkőzés utolsó hulláma, amely az agrártársadalomban a fiatal, aktív generációt érintette a leglátványosabban. A korábban otthon vagy a családi földeken dolgozó asszonyok munkát vállaltak, önállóbbak lettek. A kollégiumba, munkásszállóba szakadt nőket sokkal kevésbé kötötték a korábbi, hagyományos modellek, a legtöbben csak ritkán jártak haza. Feltehetően ezen momentumok magyarázzák, hogy a jóslatok gyakran kritizálják a nők szexuális szabatosságát.41 39 Megemlítendő, hogy Polner adatközlőivel ellentétben a második világháborút követő kommunista hatalomátvételről és kitelepítésről a német adatközlők csak igen járulékosan számolnak be. 40 Azonban a társadalmi változások megjelenése a szövegekben nem azonos a jóslatok aktualizálásával, ugyanis a világ változásából adódó generációk közötti konfliktusok újból és újból visszatérő problémát jelentenek. 41 Pusztán magyar nyelvterületen találhatók meg a Szégyenvirág- típusú hasonlatok, melyek a vadrépa virágához hasonlítják a nők szégyentelenségét. Amennyiben az elváltozik, az a nők jelentős erkölcsi romlásával jár együtt. Polner 1980, 66. 28; 76, 41. számokon. Valamint: Polner 2008, 1037. szn. Vö: Gagyi-Dyekiss 2015; Gagyi 1998. Valamint: Jung 1986. A vallástól való elfordulás a diktatúra kiépülésével egyre nagyobb méreteket öltött. Azonban nem csupán a hívek létszáma csökkent, a klérus tagjait képző intézmények bezárásának, és a Rákosista erőszak-politikának köszönhetően a papok száma is lecsökkent, amire a jóslatok már a második világháború idején figyelmeztettek.42 A háború utáni jelentős társadalmi átrendeződés természetesen életmódbeli változásokat is eredményezett. A korábban önerőből élő mezőgazdasági népesség tagjainak a földjeiket be kellett adniuk a termelőszövetkezetekbe, maguk pedig azok, vagy az állami gazdaságok alkalmazottjai lettek, állandó fizetéssel, majd nyugdíjjal. Diósberényi példák szerint a munkahely mellett a háború előtt szocializálódott generáció még nagy háztáji gazdaságot tartott fenn, azonban az évek előre haladtával egyre kevesebben művelték meg földjeiket. Értelmezhetetlen fogalom volt emellett a háború előtt szocializálódott mezőgazdasági népesség számára a munkaidő utáni szabadidő, pihenőidő fogalma. A fogyasztói társadalom kiépülése végleges világszemléleti szakadást eredményezett az egyes generációk között. Bevezetésre került az elektromos áram, a gáz és víz. Új eszközök könnyítették meg a lakosság mindennapjait, és emellett új kártevők jelentek meg a vidéki kertekben.43 Az új életmód okozta kihívásokban már kevéssé volt szükség az idősek tapasztalataira, tudására, mely korábban, az aktív fizikai munkavégzésből való kilépésük után nagy érték volt. A mentalitásbeli különbséget tetézte, hogy nem csupán átalakult a hagyományos családi keret, hanem a reprodukció sem vált alapvető 42 Hőgyészen a két világháború között három pap volt, mára ez a szám egyre csökkent, azonban a plébánosnak jelenleg 7 fíliája van. Ament Józsefné visszaemlékezése szerint nagymamája már a háború előtt arra figyelmeztetett: „10 faluba kell majd menni, hogy egy papot találjatok". Ament Józsefné Binder Katalin (1934). 43 Az e körbe tartozó jóslatok közül talán a leggyakoribb a mindent felemésztő bogarak/sáskajárás jóslata. Itt hívnám fel rá a figyelmet, hogy több gazdasági csapást érintő előjel hasonlít a Bibliában szereplő egyiptomi 10 csapásra. (Ld.: Kivonulás: 7-11.] A zöld vándorpoloskák [Nezara viridula], harlekinkaticák (Harmonia axyridis) és a verőköltő bodobácsok (Pyrrhocoris apterus] terjedésével ezen jóslatot ismételten több alkalommal emlegetik az adatközlők. Ament Józsefné Binder Katalin (1934) 309
