Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Irodalomtörténet - Bíró-Balogh Tamás: Juhász Gyula adalékok - Egy dedikációja és egy újabb kötet a könyvtárából
Bíró-Balogh Tamás luhász Gyula adalékok - Egy dedikációja és egy újabb kötet a könyvtárából ekkor írta meg doktori disszertációját. Ebben az időben, 1931. november 4-én jelent meg a hivatalos hír, hogy „a m. kir. belügyminiszter a 192.701/1931. B. M. számú határozatával Lustig Borbála Szeged városban 1903 évben született, róm. kath. vallásu, szegedi lakos, egyetemi hallgató” (valamint testvérei] családi nevét Lovas névre változtatta át.3 A névmagyarosításra valószínűleg azért is ekkor került sor - akárcsak Radnóti Miklós esetében -, hogy egyetemi tanulmányainak végeztével doktori disszertációja már az új, s végleges, magyarosított nevén jelenjen meg. Ez így is történt: a Magyarországi eredetű szavak ófrancia nyelvben (Mots d'origine hongroise dans Ia langue et la littératurefrancaises] című kötete az egyetem Francia Intézetének kiadásában jelent meg a Francia tanulmányok sorozat 7. köteteként (Szeged, 1932). Bírálói Zolnai Béla és Horger Antal voltak. Lovas Borbála alapművet írt a témában, munkájára azóta is sokan hivatkoznak. A disszertáció 4. oldalán található az a rövid önéletrajz, amelynek adatait fentebb is használtam: „Szegedi születésű vagyok, tanulmányaimat is Szegeden végeztem. Érettségi vizsgálatot a helybeli leánygimnáziumban tettem. 1925-ben iratkoztam be a szegedi Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karára. Tanulmányaimat befejezvén, Szeged sz. kir. város ösztöndíjával Párisba mentem, ahol az 1929/30-as tanévet töltöttem doktori értekezésemen dolgozva. Dolgozatom anyagát főrészt a párizsi Bibliothéque Nationale-ban gyűjtöttem össze, de kutatásokat végeztem Bécsben a Hadilevéltárban, Budapesten az Egyetemi Könyvtárban és az Akadémia könyvtárában, Genfben és Szegeden, ahol az Egyetemi Könyvtár mellett a Francia Intézet anyaga is rendelkezésemre állt. Az 1931/32-es tanévben a magyar állam belföldi tudományos kutató ösztöndíját élveztem, melyre beszámolóul szolgál a jelen munka." A doktori fokozat megszerzésétől függetlenül maradt a bizonytalan egzisztencia Lovas Borbála számára. Valószínűleg továbbra is magántanítványok nyelvtanáraként kereste jövedelmét, emellett különböző kulturális feladatokat vállalt: 1933. október 1. és 1934. március 31. között ingyenes gyakornoka szegedi Városi 3 Budapesti Közlöny, 1931. nov. 4., 1. Múzeumban (Péter 1984, 419), majd egy kormányzati állásteremtő akció során 1934 tavaszától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium oktatófilm központjának előadója.4 Közben nem szakad meg az egyetemmel sem kapcsolata, s tudjuk, hogy 1935. május 2-án ott volt Szerb Antal magántanári próbaelőadásán is, és az azt követő francia szemináriumon, amelyet Szerb Antal részvételével Zolnai Béla tartott, s ahol nemcsak az aktuális, hanem a korábbi Zolnaitanítványok közül is voltak, pl. Baróti Dezső és Lovas Borbála is, „aki sokáig tartotta Szerb Antalékkal a kapcsolatot”.5 Helyzete 1936-ban látszik állandósulni: ekkor kerül a szegedi egyetem könyvtárába. „A Miniszter Úr őnagyméltósága könyvtárunkhoz osztotta be szolgálatra dr. Lovas Borbála állástalan diplomást", áll az egyetemi beszámolóban,6 1937/38-ban is mint „tudományosan foglalkoztatott” dolgozik itt,7 majd 1938 augusztusában a vallás- és közoktatásügyi miniszter mint ideiglenesen foglalkoztatott alkalmazottat szolgálati helyének meghagyása mellett „főiskolai képesítési gyakornokokká kinevezte".8 Az 1938/39-es és az 1939/40-es tanévben is a szegedi Egyetemi Könyvtárban dolgozik (és ekkor még mindig Dugonics tér 11. lakcímmel). Életében ekkortörténtjelentős változás: 1940 augusztusában házasságot kötött Praefort Ferenc (1905-1994) bácsalmási gyógyszerésszel,9 aki korábban több cikket is publikált a Gyógyszerészek Lapjában (1932, 1935), és aki 1944-ben sokat segített a származásuk miatt üldözött honfitársainak: „a bácsalmási gettó felállításától kezdődőleg a gettóba zárt zsidóság számára élelmezési, ruhajuttatási és levélbecsempészési szervezetet állított fel", és „az összes rendelkezésre álló (és furfangosan elérhető) módon az üldözötteket minden lehető juttatással segítette” (Polgár 4 Ezer név, ezer állás. Kiket helyeztek el a kormány akciója során az állástalan diplomások közül? Budapesti Hírlap, 1934. ápr. 25., 8., illetve Férfiszabók Közlönye, 1934. jún. 8. 5 Farkas Ernő': Még egyszer Szerb Antalról. Délmagyarország, 1985. febr. 6., 5. 6 Beszámoló a szegedi m. kir. FerencJózsef-Tudományegyetem 1936-37. tanévi működéséről. Kolozsvár, 1943.184. 7 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem évkönyve az 1937/38. tanévről. Szeged, 1938. 8 Budapesti Hírlap, 1938. aug. 4., 7. 9 Délmagyarország, 1940. aug. 25., 10. 288
