Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Irodalomtörténet - Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea: Móra Ferenc titkos szerelmes levelei Kalmár Ilona átírásában (1933. március 1 - 25.)

Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea Móra Ferenc titkos szerelmes levelei igazgatója, még a szegedit is beleértve,63 hanem azért se, mert neki annyi unokatestvére van, hogy minden napra esik belőlük egy és ezek révén mindig tudja, hogy áll az idő. Különben is hallotta az este a mikrofonból és ha nem hallotta volna is tudná, mert az ő számára ez a nap a holdban van rubinnal előjegyezve. Úgy gondolom, most otthon gubbasztasz egy-két napot, kis Cicus, ágyban és meleg kályha mellett és égnek áll, minden szőröd szála, amikor kinézel az ablakon, a szélbe, télbe, locs-pocsba, ahol lótnak-futnak a földi emberek pénztárcák és betevő falatok álmát, jószándékokat, és go­nosz terveket ringatva szivükben. Kényes kis Cicám, minden sárban tisztán maradó. Ugye Te ilyenkor is engem dajkálsz a szivedben, mikor fejfájás árkolja be a drága szemeidet és felborzolt idegeid sikoltoznak még a simogatás ellen is! De azért a csók ugye nem tilalmas ilyenkor se? Ó, azok a csókok a mólón a csillagok szemeláttára! Nem szabad belevetnem magam az emlékezés örvényében, mert már ettől is szédülök és hiva­talos ülésem lesz. A szám a kezem és mindenem emlékezik és a fülem is tele van a forróságoddal. ne bántson, mert beteg vagyok... Hirtelen abba hagyom, kis Tit, nem akarlak megcsalni még a magad árnyékával sem III 22 csütörtök délután 12, Ma csütörtökön van a péntek, kis Tit tudod, ugye, és indulsz is ebben az órában, hogy holnap reggel az ölembe vehesselek? Fáj, hogy ez a kultúrpa­lota olyan sokkal messzebb van, mint Brittánia! Most azért sokat kell az ölembe maradnod, vagy nem esik ott jó ülésed? tudod hogy keveset ültél még az ölemben? Ezt jó volna pirossal aláhúzni, mint elintéznivalót akkorára, mikor pénteken lesz a péntek és igazi péntek lesz. Ha akarod azt is megígérem neked, hogy egész illedelmesen veszlek az ölembe. Akarod? Te, te, te, te! Ma a Tiszába64 szaladtam át ebédelni, sok asz­­szony volt ott, színésznők, mind föltekintettem őket. Életemben tán először mert a színésznők nálam, mindig abban a kosztban szerepeltek, amelyikben 63 Utalás múzeumigazgatói mivoltára. 64 A szegedi Tisza Szállóról beszél Móra. a paradicsom, a tökfőzelék meg a rakott-krumpli, noha az utóbbira majdnem elragadtatással gondolok, mióta egy lelkes rajongóját ismerni szerencsém van. Ezen illető hölgy az oka annak is, hogy a szí­nésznőket úgy szemügyre vettem. Hajuk, szemük, fülük, szájuk, álluk, válluk halmaik és völgyeik, már mit, hogy lehetett. Tudós feladat az összehasonlító tanulmány, méregettem, hogy találok-e valamit, amire azt mondhatom, hogy ejnye ezt elcserélném valamivel abból, ami az enyém, mert nekem adatott. Persze az orrocskádat előre kihagytam az üzletből mint nem e földöm hanem az egész kozmoszban példátlanul, melynek modelljét összetörte az Úristen , hogy kisértésbe ne jöjjön, még egyet olyat produ­kálni. De a többinek az elgondolásába is csak azért mentem bele, mert biztos voltam az eredményben, Nem csak az orr-mintát, kis Tit egész modelljét porrá törte az Úristen. Semmi igazitanivaló, és semmi elcserélnivaló nincs rajta, A világ minden szép anyaga együtt, nem ér fel a hajacskád szálával. (Aláhúztam, bár talán magadtól is rájöttél, hogy nem a fejeden hordott hajsátor szállai értendők itt. Azokról egyszer azt mondtad fitymálva, hogy csak addig élnek, míg a gyökerükön élnek. Hát jó, ez se igaz ugyan, de én te veled soha se tudnék ellenkezni. Épp ezért a hajacskádról én előttem soha ki ne mondj ilyet, hogy ne kelljen makacsul ellentmondanom és összevesznem veled. Mert én megesküszöm Krisztusra és nagy fehér szakállu apjára, hogyha akármilyen kicsit lenyirnál nekem a hajacskák rétjéből, abból az én tenyeremen vil­lanyszikrák pattognának ki.) Igaz még azt is meg kell Írnom, hogy ma lencse volt a vendéglői étlapon. Az pedig olyan szó, hogy akár látom, akár hallom énkörülöttem egyszerre olyan piros lesz a világ, mintha édes piros borral lenne leöntve, vagy nap helyett piros lámpa sütne rá. Érdekes, hogy a nyelvpsichologusok, soha nem fognak rájönni a lencse szónak erre a mágikus tulajdonságára. De Te legalább most már tudod, honnan ered ennek a levélnek a pirossága 111 23 péntek este 13, Egy zeneszerző vendégem volt vacsorára, talán ismered is dr Poppernak hívják, kecskeméti ügyvéd volt, úgy látszik kommunizmushoz 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom