Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó a szedéstükör mellé, az átlagosnál nagyobb, fett számokból. A tipográfia erőteljes, agitatív, de nyers benyomást kelt, a „modern” egyik változata. Ez a stílus összhangban állt a „tartalommal", amely az irodalmi és képzőművészeti, pl. építészeti avantgárd formaelemeit, bizonyos megoldásait kombinálta a marxista szocializmus egy nyers, agitatív változatával. Az avantgárd opcióról árulkodnak a közölt versek építkezésének jegyei, formai jellegzetességei, stb., és az agitatív szerepű előadó művészet (pl. a mozgásszínház, a szavalókórusok) hangsúlyozott preferálása. A politikai orientációról már a tematika is sokat elmond: munkáskultúra, kapitalizmus- és rendszerkritika, az „orosz" (értsd: szovjet) kultúrára való figyelem, általában a felforgató érvelés jól megfogható. — Szerzők. A lap munkatársi gárdája két, jól azonosítható csoportra oszlik. (1) A saját nevükön és/vagy szignójukkal szereplők, és (2) a fiktív, „kitalált" neveken szereplők. A második csoport a KMP külföldön élő vezető ideológusai, akik, megpróbálva alkalmazkodni a hazai nyilvánosság kereteihez, hozták a „vonalat, a követendő pártálláspontot. Ezek „Barna Károly”, „Németh Lajos", „Kelemen László” stb. nem mindig azonosíthatók pontosan, de e nevek mögött olyanok húzódtak meg, mint Lukács György vagy Révai József. A másik csoport zöme itthon élő szerző volt (Tamás Aladár, Gergely Sándor, Nagy Lajos, Danzinger Ferenc, Palasovszky Ödön, Ember Ervin, Gereblyés László, Schönstein Sándor stb.), vagy, bár külföldön élt, mint Erg Ágoston vagy Vajda Sándor, nyíltan vállalta szerzőségét. — Vita a Munkával. A szocializmus és az avantgárd kombinálása egy másik bp-i folyóiratot is jellemzett, a Kassák Lajos köré szerveződött Munkát. A két lap között éles harc bontakozott ki, kölcsönösen stigmatizálva a másikat. A szembenállás okai, bár ez többnyire kódolódott, mélyben gyökereztek. A 100 % a „moszkvai vonal" képviselője volt, a „moszkvai” elképzelésekhez igazodtak, a Munka viszont függetlenebb, „rugalmasabb” lap volt, olykor még az ún. oppozícióhoz tartozóknak is helyt adott hasábjain. Kassák Helyreigazítás címmel támadta a 100 %-ot, „dilettantizmust" stb. vetve szemükre (Munka 1929. 8. sz.) A 100 % szerkesztőségi cikkben (Kassák, a „szakember”) válaszolt: Kassák, írták, „az opportunizmus szemüvegén keresztül nézi a magyar munkásmozgalom jelenségeit, [...] nem látja annak harcos talpraállását" (II. 460.). Kassák provokátor. „Kassák a Munkában sok mindent megengedhet magának, épp azért, mert a burzsoázia jól tudja, hogy .radikalizmus' ide vagy oda Kassák kitűnő szolgálatot tesz az igazán osztálytudatos, marxista irányzat elleni harcban.” (II. 459.) A harc élesedett. A Munka szerzője, Szabó Lajos 1930-ban pl. már „organizált osztálybutítás”-sal vádolta a 100 %-ot. A személyeskedésbe is átcsapó toliharc ellentétes stratégián alapult. — Kiadványok. A lap 100 % könyvtár címen könyveket is kiadott. Az első 3 kötet 1928. nov. 15-én jelent meg: 1. Tamás Aladár: Szavalókórus antológia, 2. Jules Romains: Autóbuszok rohama (kisregény), 3. Friedrich Engels: A történelmi materializmusról. 1929 első felében még további 3 kötet jelent meg: 4. Gergely Sándor: A Dózsa György-féle parasztforradalom története, 5-6. G. 1. Raste: Kis könyv a dialektikus materializmusról. Egyegy füzet ára 60 fillér volt, a „kettős-szám ára 1 pengő”. Ezeket megvásárolni, megrendelni a „kiadóhivatalban” (értsd: Tamás Aladár lakásában) lehetett. —A betiltás. A mélyebb ok a III. évf.-ban alkalmazott, saját szempontjukból is hibás, ún. „nyílt sisakos”, konfrontációkereső harcmodor volt. A közvetlen ok egy 1930. aug. 1-re tervezett, Moszkvából instruált akció szervezésében való részvétel. A demonstráció megakadályozása érdekében ugyanis a rendőrség, preventív megoldásként, Tamás Aladárt letartóztatta, az újságok pedig „leleplezték” a kommunista lapot és szerkesztőjét. — A lap anyaga, válogatva, olvasható 3 antológiában: 1964, 1973, 1977. Az 1964-esben, Botka Ferenc munkájaként, megtalálható a 100 % repertóriuma is. ír. Erki Edit: A 100 %. = Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Szabolcsi Miklós, Illés László. Bp. 1962.239-278., Szabolcsi Miklós: A 100 %-ról. = Uő: Elődökről és kortársakról. Bp. 1964. 122-127., Tamás Aladár: A 100 % története. Bp. 1964., Erényi Tibor: Az illegális KMP történetének forrásai. Néhány megjegyzés a 100 %-ról. Kritika, 1964. 4. sz., Agárdi Ferenc: A 100 % hőskölteménye. Társadalmi Szemle, 1964. 11. sz., Illés László: 254
