Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó 1912: Irodalmi túltengés a filozófiában, 2-3. sz., 1913: Játék, művészet és munka I—II., 1. és 2. sz., 1914: Az érzet, 1-2. sz.), Világosság (1904: Vallás és színvallás, 2. sz.), Zenevilág (1904: Wagner, 13-14. sz.), Új Század (1905: Néhány metafizikai fogalomról, 73-80., 133-138.), Archiv für systematische Philosophie (1905: Über einige metaphysische Ansichten, 335-392.), Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny (1909: Az iskolai gyakorlatokról, 20. sz.), Dolgozatoka modern filozófia köréből (1910: A képzet mint mozdulat, 481-527.), Huszadik Század (1913: Az apriorisztikus etikáról, 7-8. sz., 1914: Adalékok a zene pszichológiájához, 2. sz., 1917: Adalékok a zene pszichológiájához. A zene és az érzelem I—III., 3., 4. és 5. sz.). Nyelvtudományi Közlemények (1917: Válasz Csűri Bálint bírálatára, 124-126.), Nyugat (1917: Egyháztörténelmi tanulságok, 8. sz., 1921: Az öngyilkosság lélek- és erkölcstani szempontból I—III., 3., 4. és 5. sz., Az öngyilkosság ügyében, 8. sz., 1922: Rousseau-ról, 2. sz., 1924: Az erkölcsi érzület egysége, 20. sz.), Archiv für die gesamte Psychologie (1923: Umriss einer realistischen Psychologie, 191-243.). — M: Az idő elmélet I—II. Bp. 1896,1897. Ism. Alexander Bernát, Athenaeum, 1897. 4. sz., Palágyi Menyhért, Magyar Kritika, 1898.15. sz., - Lelki jelenségeink és természetük. Egy realista lélektan tervezete I—II. Bp. 1915. Ism. Schöpflin Aladár, Nyugat, 1915.11. sz. Ir. Szinnyei XI. 72.,, MÉL 2: 436., , (...) Posch Jenő meghalt. Világ, 1923. júl. 3. 7., Posch Jenő temetése. Világ, 1923. júl. 4.6., Zlinszky Aladár: Posch Jenő. A budapesti Magy. Kir. Állami Zrínyi Miklós főgimnázium értesítője, 1923/24. tanév, 2-4., Schöpflin Aladár: Posch Jenő. Nyugat, 1923.14. sz., PoschÁrpád: Posch Jenő (1859-1923]. Nyugat, 1924. 10. sz., Kornis Gyula: Posch Jenő I. tag emlékezete. Bp. 1927. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 16. sz.), Holovicz Attila: A materialista filozófia szorgos napszámosa: Posch Jenő. Magyar Tudomány, 2013. 3. sz., Uő: Posch Jenő filozófiája. Kéziratos doktori disszertáció 2017., Antal Gábor: „Mécshordó Lucifer" és társai. MN, 1975. márc. 22. (69. sz.). Simon Jolán, Simon Margit Jolán, K. Simon Jolán (Újpest, 1885. máj. 31. - Budapest, 1938. szept. 25.) előadóművész, a magyar avantgárd aktivistája. — Sz: Simon András huszárőrmester, Hazafi Margit varrónő. — F: 1902/22 (1909-től külön élve): Nagy János Pál bútorasztalos-segéd, majd (1910/28: élettársként) 1928/38 (jogilag is): Kassák Lajos író. — Gy: Nagy Piroska (1903-?), Nagy Rudolf (1905-?), Nagy Etel (1907-1939). — Isk: 1891/97?: Újpesten elemi iskolát végzett, 1914: Kernstok Károly szabadiskolájában (Haris köz) rajzot, 1915/16: Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában színészet tanult. — Mh: cselédlány egy grófi házban, majd (19077/10) lámpagyári munkásnő az újpesti villamos műveknél. 1910/17: a képzőművészeti főiskola Epres kerti műtermében (s más festőművészeknél is) modellt „ült”. 1917/20: színésznőként alkalmi társulatokban (pl. Feld Irénnél a Budai Színkörben), majd a Belvárosi Színházban lépett föl, 1920: Bécsben kisebb filmszerepeket is kapott. 1936/38: „kerületi népjóléti megbízott” (szociális munkás), havi 60 pengő fizetéssel. — Kb. 1908-tól részt vett az Újpesti Munkásotthon életében, ahol 1909: egy rendezvényen megismerkedett Kassák Lajossal, akivel hamarosan összekapcsolódott élete. Egy, az avantgárdot is „kihordó” szubkultúra részese lett. Előadóművészként (versmondóként) a Ma 1917/ 19-i matinéin jelentkezett, nehéz, bonyolult s különleges szövegeket interpretálva. 1920/23: a Ma „Bécsben, Prágában, Kassán, Érsekújvárott, Ungváron és Berlinben rendezett estjein a dadaizmus mestereinek alkotásait szólaltatta meg”. Műsorát néger népmesékkel és dalszövegekkel is színesítette. „Izgalmas, újszerűségével szinte sokkoló hatású műsorát 1923 és 1926 között néhány alkalommal Budapesten is bemutatta. Ha a Bécsben megújult, nemzetközivé vált Ma szépirodalmának Magyarországon hatása volt és visszhangja támadt, az jórészt [...] budapesti vendégszerepléseinek volt köszönhető.” 1928/32: a nyomdászok, majd a Munka-kör szavalókórusát vezette. (1932: a szavalókórus-mozgalmat betiltották.) Kassák írói és a magyar avantgárd szervezeti kibontakozásában áldozatos munkája nagy szerepet játszott. — Cikkei: Vetés [Pozsony] (1929: Szavalókórus, ápr., 8-9.) Munka (1929: Szavalókórus, 7. sz.). - Iratait s Kassákkal való levelezését a Kassák Múzeum őrzi. Bergmann Terézhez írott levelei: PIM V. 5720/15. — Alakját (kortársi beszámolókon és emlékezéseken túl) 251
