Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó megjelenésért, a szélesebb körű befolyásért. Ez a másfél évtized mind a mozgalom, mind a lap életében küzdelmes, de jelentős eredményeket hozó periódus volt. A szerkesztő 1881/84: Kászonyi Dániel (1813-1886) lett, majd utódai is hasonló módon és hatékonysággal szerkesztettek. 1884/89: névlegesen Ferenczy József, ténylegesen pedig Ihlinger Antal (1842-1890) irányította a lapot. Ő több fontos pozíciót is birtokolt. Az 1880-as években az Általános Munkáspárt h. elnöke volt, s mint ilyen, a párt tényleges irányítója, ugyanakkor az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár egyik vezető munkatársa. Szerk.-ként a maga lassalleánus nézeteit érvényesítette (ez a '80-as évek végére a mozgalmon belüli marxista áramlatok erősödése következtében kenyértörésig feszítette a párton belüli ellentéteket), ugyanakkor sokáig nélkülözhetetlen maradt. Betegpénztári befolyása révén nagyrészt ő alakította ki és tartotta meg a lap infrastruktúráját. A lapot előállító pártnyomda ekkoriban a Dob u. 75. sz. alatt, a Betegsegélyző székházának pincéjében működött. A nyomda csekély - 1700 forintnyi - alaptőkéjéta Betegsegélyző biztosította, formailag, cégbírósági szinten „Ihlinger Antal és Társai” néven jegyezték be. Ez a nyomda változatlanul kis, szerény műhely volt, a lapot egy rozoga, kézzel hajtható gyorssajtóval állították elő. A személyzet „a szerkesztőn kívül két szedőből állt, akik a műhely takarításától a sajtó forgatásáig minden munkát elláttak. Igen gyakran előfordult, hogy Ihlinger és a pártvezetőség más tagjai [...] maguk álltak oda a géphez, hogyalapok megjelenhessek reggelre. Ihlinger szerkesztő, újságíró, korrektor, szedő, gépmunkás is volt egy személyben, sőt ő volt a pártnyomda műszaki és üzleti vezetője is.” Mindeközben, az anarchisták elleni kampány részeként, folyt a hajsza a szociáldemokraták és a Népszava ellen is. 1889. szept. 15.: Pozsonyban pártértekezletet tartottak, s ez, az időközben megalakult II. Internacionálé szellemében, új orientációt írt elő a párt és lapjai számára. A cél a szocialista tömegmozgalom megteremtése lett. A pártvezetőség gyorsan, már szept. 20-án leváltotta párttisztségeiből Ihlingert, s így a szerkesztésből is kiemelték, egyedül a nyomdai üzletvezetői poszt maradt meg számára. Utóda a lapnál egy fiatal, igen tehetséges szociáldemokrata, Stern Simon (1858-1890) lett, aki, bár neve nem szerepelt a lapokon, igen hamar fölerősítette a Népszava marxista orientációját, összeszedettebbé, színvonalasabbá tette azt. Új rovatok születtek („Munkások panaszai”, „Vidéki tudósítások”, „A gyárfelügyelő"), tudósításokat közöltek a munkaviszonyokról, a munkások élet- és munkakörülményeiről, közölték a munkásolvasók leveleit stb. A lap körül munkáslevelező-gárda alakult ki. 1890. jan.: Meghalt Stern Simon, utóda a lapnál Kürschner Jakab (1852-1929) lett. (A német nyelvű lap élére Engelmann Pál [1854- 1916], a legképzettebb m. marxisták egyike, Engels híve, Bebel bizalmasa került.) Cikkíróként új, tehetséges szociáldemokraták léptek elő (pl. Kiss Adolf, Jászai Samu). 1890. márc.: hűtlen pénzkezelés vádjával Ihlingertől a nyomda vezetését is elvették. A nyomdát is Ferenczy József nevére íratták át, aki ezt követően mint nyomdatulajdonos és lapszerk. szerepelt. A kormány intézkedései következtében, kényszerűen, meglazult a lap és a Betegpénztár kapcsolata, megnehezedtek a finanszírozás feltételei. A nyomda megnagyobbítása és a forgótőke növelése így közvetlen feladattá vált. Az 1890. okt. 12-i pártgyűlés ezért a pártnyomdát szövetkezeti nyomdává kívánta átszervezni, 20 forintos részvények kibocsátásával. Az új, Budapesti Könyvnyomda és Kiadószövetkezet még 1890 őszén létrejött. Az év végére a nyomda személyzete már 6-7 főre nőtt, s már két gyorssajtóval dolgoztak. Itt állították elő a pártlapokat, a Betegsegélyző nyomtatványait, sőt az ún. szaklapokat is. Ezzel nagy fellendülés vette kezdetét. 1891. jan.: a négyoldalas Népszavából kisebb alakú, nyolc oldalas újság lett, s újabb 400 db 25 forintos részvényt is kibocsátottak. (A volt pártnyomda intézménye a szövetkezeti nyomda legnagyobb részvényese lett.) - A fellendülés, amely a Magyarországi Szociáldemokrata Párt formális megalakulásával (1891) is összekapcsolódott, kiváltotta a Népszava elleni hatósági támadásokat. Miközben a lap vidéken, így az 1891-es agrárszocialista megmozdulások centrumában (Orosháza, Békéscsaba, Battonya stb.) is erősen terjedt, és alakította az agrárproletárok és szegényparasztok politikai 231
