Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Oravecz Hargita: Szekeres László emlékére. Földbeásott agyatárolók a Kőrös-kultúra Ludas-Budzsák-i településen
Oravecz Hargita Földbeásott agyagtárolók a Körös kultúra Ludas-Budzsák-i településén Célszerű volt számukra árnyékos, szélvédett helyet választani, amit a házak védettebb részein, az ereszek alján találhattak meg. Azonban bárhova is kerültek, az elhelyezésüknél mindig a biztonságuk, az épségük vagy a megközelíthetőségük számított (Füzes 1984,111-112). A tárolók egyenként, egymástól nagyobb távolságra jelentkeztek. (Egymás mellett csak különböző korú tárolók fordultak elő.) Ebből arra lehet következtetni, hogy nem közösségi, hanem háztartási tulajdont képeztek. A felület házainak (13) és a tárolóinak (12) számát alapul véve, feltételezhető, hogy egy háztartásnak általában egy, esetleg két tárolója lehetett.14 Készítésük kapcsán már megállapítást nyert, hogy a tartályok készítéséhez egyetlen embernek pár napi munkájára volt szükség. Közösségi összefogást - miként a vermek - nem igényeltek. Bár a munka során adódhattak olyan kérdések, így a talaj szerkezetét, a talajvíz mélységét, a tartály bélelését, légtelenítését illetően, amelyeket a közösség tagjainak tapasztalata, tudása alapján oldottak meg (Ikvai 1966, 343-377, Füzes 1984, 93-130). A noszai tárolókat hasonló részletességgel nem ismerjük, de Garasanin összefoglalása alapján ítélve, főbb sajátosságaik alapján megegyeztek a budzsákiakkal. Ezek is gödörben, szárítással, kékesszürke agyagból, ovális tartállyal, fedővel és nagyjából hasonló méretben voltak kiképezve (Garasanin 1960, 228-229, UŐ1961, 305, Taf. 16, 3-4, 8). Ez a tárolási mód Noszán és Budzsákon kívül a Ludas tó környékén máshol is előfordulhatott.15 Trogmayer Ottó szerint ilyen tárolói lehettek — a Ludas tótól alig 15 km távolságra fekvő — Gyálarét-Szilágyi majori Körös településnek. A budzsáki tárolók megfigyelésében is feltárásában tapasztalatokat szerzett ásató valószínűnek tartotta, hogy abban a hat gödörben szárított tárolók voltak, amelyek a feltárás során teljesen üresnek tűntek (Trogmayer 2004,13-26). 14 A kérdés természetesen ennél bonyolultabb, a számítást csak tájékozódásképp végeztük. 15 Feltételezzük, hogy a Ludas tó környéki Körös telepeken általános volt. Földbe ásott tárlókra bukkant Banner János szintén a Kotacpart-Vata tanyai Körös telepen. A bemutatott ház mellett - két helyen is - több álló helyzetre utaló (gödörben tartott) hombárt talált. Az egyik „edénykupacban”, három közepes méretű, kb. 45 cm magas edény volt, kettő egymás mellett állt, a harmadik fedőként szolgált (Banner 1935, 97-125, térkép). A földalatti tárolás a Körös kultúra Körös vidéki telepein is megfigyelhető. Ezek közül Makkay János Endrőd környékéről mutatott be néhány változatot, amelyeket azonban tőlünk eltérő módon interpretált. A 3/39 számú lelőhely 1 szelvényének házba ásott objektumát „alapozási áldozatnak határozta meg (Makkay 2007,122-123, Fig 71). A leírás és a metszetrajz alapján jól kivehető, hogy a tároló egyenes falú gödrét a járószintből, ház omladékot átvágva (!) mélyítették a löszbe.16 A rajzon egy 85 cm széles, 43-45 cm magas tartály oldalnézetét mutatatja be, amelynek ugyanolyan boltíves teteje van, mint a budzsáki vagy a noszai tartályokénak. Készítéséhez sárga agyagot használtak, külső falát kb. 10 cm vastagon betapasztották, több helyen égésnyomok látszanak rajta. A betöltését ennek is laza szerkezetű hamus föld alkotta. Egy fazékszerű edény volt benne, jellegzetes Körös forma, magassága 18 cm, has átmérője 21 cm. Alatta egy nagyobb töredék feküdt, amiből egy négylábú, alján átfúrt, 15 cm átmérőjű, vízszintes fülű tálformát sikerült rekonstruálni. Mindkettőt letapasztva találta, mintha azok a tartályon belül egy kisebb, különálló rekesztékben lettek volna. A másik két tároló a 3/119. lelőhelyről származik. Az 05. számú objektumot kemenceként határozta meg. Valójában ez egy alul kiszélesedő, felül összeszűkülő formájú verem volt, amelyet ferdén, fokozatosan lefelé lejtve ástak a lösztalajba. Falait körben kiégették. Tetejét kupolaszerűén megformált agyagkonstrukció fedte, ami 0,50 cm magasságig követhető volt. Betöltését nem részletezte, de lelet bizonyosan nem volt benne (Makkay 2007,156,160, Fig 96). A másik, 08. számú objektum is inkább tároló, mint kemence volt. Ez még a budzsáki tárolóknál is jobb állapotban maradt fenn. Gödrét horizontálisan alakították ki és kiégették, oldalnézeti 16 Már eszerint sem lehetett a két objektum egykorú. 22
