Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó levelezése. Katalógus. Összeáll. M. Róna Judit. Bp. 1980., Macht Ilona: Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek ikonográfiája. Bp. 1980., „És ámulok, hogy elmúlok" József Attila-iratok. Összeáll. Varga Katalin. Bp. 2005., József Attila levelezése. Összeáll. H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin és Stoll Béla. Sajtó alá rend., jegyz. Stoll Béla. Bp. 2006. József Attila Emlékkönyv. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp. 1957., Kortársak József Attiláról I-II1. Szerk. Bokor László, sajtó alá rend.,jegyz., Tverdota György. Bp. 1987., József Jolán: József Attila élete. Bp. 1940., Galamb Ödön: Makói évek. Bp. 1941., Bányai László: Négyszemközt József Attilával. Bp. 1943., Ignotus Pál: Csipkerózsa. Budapesti és londoni emlékek. Bp. 1989., Németh Andor: József Attiláról. Sajtó alá rend. Réz Pál. Bp. 1989., Vágó Márta: József Attila. Bp. 1975., Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. Sajtó alá rend. Murányi Gábor. Bp. 1985., 2. kiad. 1997., 3. kiad. 2005, Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. Békéscsaba, 1984. (utóbb: Bp. 1987), Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. Bp. 1964., Török Gábor: A líra: logika. József Attila költői nyelve. Bp. 1968., Uő: József Attila-kommentárok. Bp. 1976.,Szabo\csiMüúós:Averselemzés kérdéseihez. Bp. 1969., Szuromi Lajos: József Attila: Eszmélet. Bp. 1977., József Attila útjain. Tanulmányok. Szerk. Erki Edit és Szabolcsi Miklós. Bp. 1980., Németh G. Béla: 7 kísérlet a kései József Attiláról. Bp. 1982., Bókay Antal-Jádi Ferenc-Stark András: „Közietek lettem én bolond..." Sors és vers József Attila utolsó éveiben. Bp. 1982., Gyertyán Ervin: „Tisztán meglátni csúcsainkat" Tanulmányok József Attiláról. Bp. 1985., Beney Zsuzsa: József Attila tanulmányok. Bp. 1989., Tverdota György: Ihlet és eszmélet. József Attila a teremtő gondolkodás költője. Bp. 1987., Szigeti Lajos Sándor: AJózsefAttila-i teljességigény. Motívumértelmezések. Bp. 1988., Szőke György. „Űr a lelkem." A kései József Attila. Bp. 1992., „miért fáj ma is" Az ismeretlen József Attila. Szerk. Horváth Iván és Tverdota György. Bp. 1992., „A Dunánál." Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Tasi József. Bp. 1995., Tasi József: József Attila és a Bartha Miklós Társaság. Bp. 1996., Uő: József Attila könyvtára és más tanulmányok. Bp. 1996., (...) Lengyel András: A modernitás antinómiái. József Attila-tanulmányok. Bp. 1996., Uő: „... gondja kél a gondolatban” Az értekező József Attiláról. Szeged, 2005., Uő: József Attiláról. Életrajzi „aprólék". Szeged, 2008., József Attila: A szocializmus bölcseleté. Mutatvány a költő 1930 és 1937közötti tanulmányainak és cikkeinek készülő kritikai kiadásából. Szerk. és közreadja Agárdi Péter. Eszmélet 105. sz. (2015 tavasz) Melléklet., TanulmányokjózsefAttiláról. Szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhárt Anna. Bp. 2001., Eszmélet. In memoriam József Attila. Összeáll., szerk. N. Horváth Béla. Bp. 2004., Uő: A líra logikája. József Attila. Bp. 2008., Bókay Antal: József Attila poétikái. Bp. 2004., Tverdota György: Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései. Bp. 2005., Uő: Zord bűnös vagyok, azt hiszem. József Attila kései költészete. Pécs, 2010. ’Kalapácsos ember’: Bíró Mihály grafikus 1911-ben megrajzolt, szocdem-jelképpé vált nevezetes figurája; a Népszava egyik agitációs plakátján tűnt föl. Maga a figura erőt sugárzó, vaskos-izmos meztelen férfialak, kezében, már feje fölé emelve, lesújtani készülő kalapácsával. A háttér egy újságoldal, amelyen jól kivehető a Népszava címfeje. A férfialak szimbolikus munkásábrázolás, és a helyzetén változtatni akaró proletariátus erejének emblémája. Ereje expresszív lendületéből és sűrítő motivikájából fakad. A kalapács, ez a jellegzetes munkaeszköz, amely az alakot az ipari munkához kapcsolja, itt már egyben az ellenkultúra erejének attribútuma. Hogy kire vagy mire fog lesújtani ez a „kalapács”, nincs megjelenítve, de a szocdem marxizmus elveinek ismeretében a lesújtandó valami egy személytelen, absztrakt halatom, a tőke. A hátteréből kiemelt figurát utóbb sokszor, sokféleképpen fölhasználták. Szocdem könyvek, propagandafüzetek kiadói jelzése, pártjelvény stb. lett. Kárász Judit (Szeged, 1912. máj. 21. - Budapest, 1977. máj. 30.) szociofotós. — Sz: Kárász (Krausz) József (1876-?) „kincstári vállalkozó”, Szivessy Mária (1886-1945). - Isk: 1918/22: az elemit (...), a gimnáziumot 1922/27: Pécset és Budapesten, 1927/30: Szegeden, azÁrpád-házi Szent Erzsébet 221
