Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonéból - Ötvenöt címszó és lehetőségeiben nagyon különböző szakaszra oszlik, a cezúra 1918/19. Az első, nagyjából 50 éves periódusban a kulturális modernizáció élharcosa. A Hét hasábjain elsősorban a habitusformáló szerepe dominált, majd 1906-tól, amikor ennek feltételei megértek, a modern m. irodalom intézményesülésének legfőbb harcosa. Szerepe, szerkezetileg, több volt, mint a szokásos ir.-i szerep: lehetőségeket teremtett, elveket formált ki, kulturális magatartásokat fogadtatott el, meghatározó részt vállalt a modern m. ir. „szabadságharcának" megvívásában. Nélküle a Nyugat sem megszületni, sem megerősödni, meggyökeresedni nem tudott volna. E történeti jelentőségű teljesítménye saját költői és prózaíró ambícióinak háttérbe szorulásával járt. A második, kb. 30 éves periódus a modernizáció megtörésének leképeződése. Hontalanná vált, 1918/20: Svájcban, 1920/22: Berlinben, 1922: Kolozsváron, 1923: Kassán, 193/38: Bécsben, 1939/40: Londonban, 1941/48: New Yorkban élt, anyagi gondok közt, saját igazi olvasóközönségétől egyre inkább elzárva, s bár évekig kereste modernizáló szerepe folytatásának új terepét és lehetőségeit (mint az ún. kisebbségi szellemi élet alakítója), központi szerepének lehetőségei megszűntek. Gyakorlatilag 1919: félemigrációba, majd 1938: emigrációba szorult, s a m. szellemi életbe csak kívülről, a „partvonalon túlról" kiabálhatott be. Főszerkesztői címe a Nyugatnál 1919-től névleges lett, majd 1929: neve, szimbólumként is, vállalhatatlanná vált a lap fenntartói számára. Bár írásaival 1939-ig jelen maradt a mo-i nyilvánosságban, szerepe utóvédharccá vált. Amerikai emigrációjában pedig, betegen, öregen, szegényen, csak egy nagyon vékony és speciális olvasóközönséghez jutott el szava. Élete és pályája szimbolikusan is leképezte a m. modernitás kibontakozásának, egy ir.-i fénykornak a megszületését, majd megtörését, lehetőségvesztését és deformálódását. (...). — írásai: Ország-Világ (1889), A Hét (1890/1906), Magyar Hírlap (1892/1915), IMIT Évkönyv (1894), Tapolczai Lapok (1899), Pester Lloyd (71938), Új Magyar Szemle (1900), Huszadik Század (1903,1905,1912), Szerda (1906), A Nő és a Társadalom (1907), Új Idők (1907), Magyar Közélet (1907), Nyugat (1908/19,1923/29), Világ (1910/18, 1925/26), frankfurter Zeitung (1911), jung Ungarn [Berlin] (1911), Népművelés (1911), Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja (1911), Die Aktion (1913), Mozihét (1915), Tavasz [Bratislava] (1920), 7úz [Wien] (1921/22), Szepesi Híradó - Zipser Bote (1921/22), Das Tagebuch (1922), Keleti Újság [Kolozsvár] (1922/23), Kassai Napló (1922/25), Bácsmegyei Napló [Szabadka] 1922/23), Napkelet [Kolozsvár] (1922), Volks- Zeitung [Wien] (1924/38), Die Bühne [Wien] (1925/26), Magyar Hírlap (1926/38), Temesvári Hírlap (1926), Prager tageblatt (1927), A Toll (1929, 1931), Die Psychoanalytische Bewegung (1930), Magyar Újság [Pozsony] (1933/36), Brassói Lapok (1935,1939), Független Újság [Kolozsvár] (1935, 1938/39), Szép Szó (1936/38), Újság (1938/39), Szabadság [Cleveland] (1941/48), Haladás (1947) (...). — M: A Slemíl keservei. Verses elb. Bp. 1891. - Versek. Bp. 1895. - Vallomások. Bp. 1895. - Változatok a G-húron. Bp. 1902. - A Hét szakácskönyve. A Hét pályázatára beérkezett reczipékből összeáll. Emma asszony. Bp. 1902. - (...)- Olvasás közben. Jegyzetek és megjegyzések. Bp. 1906. - Feljegyzések. Bp. 1909. - Kísérletek. Czikkek és képek. Bp. 1910. - Színházi dolgok. Bp. 1910. - Egy év halál. Jegyzetek 1914 tavaszától 1915 nyaráig. Bp. 1916. - Ignotus verseiből. Bp. 1918. - Ignotus novelláiból. Bp. 1918. - Olvasás közben. Új folyam. Újságcikkek 1913 és 1921 közül. Wien, 1922. - A Nyugat útja. Bp. 1930. - From Versailles to the war. London, 1940. - Ignotus válogatott írásai. Vál., szerk. Komlós Aladár. Bp. 1969. - Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért. Összeáll., bev. és a jegyz. Kardos Péter. Bp. 1985. - Túl az óFerenczián. Válogatás Ignotus pszichoanalitikus vonatkozású írásaiból. Összeáll. Hárs György Péter. Bp. 2010. ír. SzinyeiXIV. 1051., Gulyás XV. 33., MIL, MÉL 1: 768-769., UMIL 2:855-856, (...), Angyalosi Gergely: Ignotus-tanulmányok. Közelítések az „impresszionista" kritika problémájához. Bp. 2007., Lengyel András: Ignotus-tanulmányok. Bp. 2019. Sajtó alatt. Isskruljev Krszta (?, 1881. ápr. 21. - Nervi [Olaszország], 1914. ápr. eleje) szerb származású m. anarchista, tanár. — Sz: Isskruljev Elek, Kostitej Zsivka (...) görögkeleti 216
