Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó forradalom, 11. sz., 1909: Az egyke, 10. és 11. sz., 1910: A gépfegyver szociológiája, 1-2. sz., 1911: A fajnemesítés (eugénika) problémái, 7. sz., 1917: Az agrárstatisztika kézikönyve, 2. sz., A zsidókérdés Magyarországon, sz., 1918: Vita a lakáskérdésről, 11. sz.), A Nő és a Társadalom (1907: A sexuális ethika legsürgősebb reformkérdései, 10. sz.) Nyugat (1916: Orgonaszó [Vers], 12. sz., 1925: Jókai lelke, 5-6. sz.), A Nő (1916: Férfiasság, nőiesség, 1. sz.), Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye (1916), Természettudományi Közlöny (1916: Az emberiség táplálkozásának szociológiai vonatkozásai, 651-652. sz„ 1917: A háború hatása a szellemi munkára, sz.), Budapesti Szemle (1916: Magyarország honorácior osztályai. Szociográfiai vázlat, febr. sz.), Athenaeum (1918: Kísérletek a lelki j elenségek osztályozására, 4. sz.), Szabadgondolat (1919: Jászi Oszkárról, 3. sz.), (...). — M: Das magyarische Ungarn und der Dreiband. München, 1899. - Erkölcsi elmezavar a büntetőjogban. Bp. 1900. - A házasságjog bölcseleté. Bp. 1901. - A házasság társadalmi védelme. Bp. 1902. - A házasság teljeskorusító hatása. Bp. 1903. - Das Recht der Liebe verhelischen Leben. Eine sozialethische Studie über die Frage des Veraismus. Berlin-Leipzig, 1904. - Az egyke. Bp. 1909. (A Huszadik Század könyvtára.) - Az egyke Baranyavármegyében. Bp. 1909. - Le comitat hongrois ancien et moderne. Bruxellles, 1910. - A szenvedő ember. Reg. Bp. 1916. Ism. Schöpflin Aladár, Nyugat, 1916. 16. sz.. - A társadalmi ideál. Tanulmány. Bp. 1917. - Szociális családjog. Bp. 1918. - Mi is az a köztársaság? Bp. 1919. ír. Gulyás IV. 190., MÉL 1: 274., Joós Ferenc: Buday Dezső. Tiszatáj, 1968. sz., Uő: Bibliográfia Buday Dezső életéről, munkásságáról. Kecskemét, 1969., Gál István: Buday Dezső, Babits 1919-es mártír nagybátyja. = Uő: Bartóktól Radnótiig. Bp. 1973. (...), Romsics Ignác: Neotomizmustól a proletárdiktatúráig. Buday Dezső portréjához. Valóság, 1978. 3. sz., Vida Sándor: Buday Dezső. Pártélet, 1979. sz., Lőrinczy Huba: A modern scifi egyik előhírnöke. Hungaricus (Buday Dezsőj: A szenvedő ember. Forrás, 1974.11. sz. (kötetben: Szépségvágy és rezignáció. Bp. 1984.266-283.), Romsics Ignác: Forradalmársorsok. Négy értelmiségi életút - dióhéjban. Forrás, 1989. sz. Darvas József, 1932-ig Dumitrás (Orosháza, 1912. febr. 10. - Budapest, 1973. dec. 3.) író, publicista, politikus. — Sz: Dumitrás Mihály (1879-1915) román származású, görög-keleti, majd evangélikus vallású béres, Kabódi Zsuzsanna (?-?) cselédlány. A házasságból öt gyerek született: István (1905-1975), Mihály (1906-1983), Sándor (1908-1982), József és Pál (1915-1916). — F: 1936-tól Dehelán Mária. — Gy: Zsuzsanna (1940-1985) egy. oktató, Máté (1942-) filmoperatőr. — Isk: 1918/22: az evangélikus elemi iskolát Orosházán, 1922/26: a polgári iskolát ugyanott, 1926/32: az Áll. Tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte, 1932: letette az érettségi- és képesítővizsgát.—Mh: 1932/33: Bp.-enalkalmi munkákból (napszámos, könyvügynök, lapkihordás stb.) élt. (...) 1934/44: újságíró, 1940/44: a Kis Újság munkatársa, 1945/73: országgyűlési képviselő, 1947/50: építésügyi, 1950/51: vallás- és közoktatásügyi, 1951/53: közoktatásügyi, 1953/56: népművelési miniszter. 1957/59: a Hunnia Filmstúdió igazgatója, I960/?: a Hazafias Népfront alelnöke, 1971/73: az Elnöki Tanács tagja. — Már „prepádként, 1931-ben kapcsolatba került rendszerkritikai törekvésekkel. 1933. febr. 16.: letartóztatták, két hónapot a gyűjtőfogházban töltött, és a Széli Jenő és 33 társa elleni pörben bíróság elé került. Máj. 12-én fölmentették, de hazatoloncolták Orosházára. 1933/38: „ref’-es. 1934: egy novellájáért újból letartóztatták. Az újságírás és az irodalom határán, „szabad” értelmiségiként mozgott. 1936/37: a legális kommunista folyóirat, a Gondolat belső köréhez tartozott, 1937: részt vett a Márciusi Front munkájában, az ún. népi baloldal prominensének számított. 1942: részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében, 1943: fölszólalt a szárszói konferencián. 1945-től a politikai és kulturális élet egyik meghatározó szereplője, „népi" kriptókommunista, 1947/56: miniszter különböző minisztériumok élén. 1956/73: hátrébb lép, de sok formális tisztsége megmaradt, s fontos kulturális pozíciókat töltött be. írói reaktiválódása azonban nem igazán sikerült. — írásai: Magyar Tanítójelöltek Lapja (1929.), Szivárvány (1932...), Új Magyarság (1933: Elszegődöttek, 6. sz.), Magyar Hírlap (1933: Sár..., 179. sz.), Szabad írás (1934: Szakadék, 2. sz., 196
