Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Sipos József: Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra
Sipos lózsef Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a Gazdapártra hetilapjának, a Magyar Lobogónak az 1917-es oroszországi forradalmakról szóló, legfontosabb cikkeinek bemutatására és elemzésére vállalkozik. A Gazdapárt aktivizálódása A Gazdapárt már 1916 tavaszán megkezdte a parasztság intenzívebb szervezését. E munkát párt titkára, Domián Gyula irányította. Radits József Tömörüljünk, egyesüljünk, szervezkedjünk! című cikkében már akkor javasolta: „Minden faluban, minden városban, minden járásban, minden megyében szerveznünk kell a kisgazdák egyesületét, amelyek szerves összefügésben kell hogy legyenek egymással. [...] Ha összefogunk nincs hatalom, mely megtörjön” bennünket. A parasztságot a nemzet gerincének tekintette. Azt állította, hogy: „Vége van a könyörgés idejének! [...] Mi nem izgatunk osztályok és pártok ellen, csak magunk alkotunk osztályt és pártot. [...] Még érezzük a kizsákmányolás irtózatos fojtogatását torkunkon: látjuk” a társadalmi igazságtalanságokat - írta.1 E hetilap március idusára írt vezércikke szerin: a parasztok még mindig „a nagybirtok és a nagytőke jobbágyai.” Az országgyűlés többsége is „elsősorban a nagybirtok szolgálatában áll." Egy másik része pedig a „nagytőke érdekeit szolgálja." Jól látták: azért nem tudják hatékonyabban védeni a parasztság érdekeit, mert az „úgynevezett osztályérdekek összeütközése esetén nincs elég erős képviseletünk a törvényhozásban."1 2 Tehát a Gazdapárt már az oroszországi forradalmak előtt nagybirtok- és nagytőke ellenes volt. A társadalmat marxista fogalmak alapján osztályokra és rétegekre, illetve csoportokra osztották. A gazdasági, társadalmi és politikai ellentéteket osztályellentétekkel magyarázták. Tehát e parasztpárt már ekkor is antikapitalistább volt, mint azt a ’70-es évek szakirodalma állította (Király 1972). 1 Radits József: Tömörüljünk, egyesüljünk, szervezkedjünk! Magyar Lobogó 1916. március 12, 2. 2 [Sz.N.J Uo.1916. március 19, 1. A februári forradalomról Az 1917-es februári (március 12.) oroszországi eseményekről részletes ismertetés jelent meg a Magyar Lobogó március 25-én megjelent számában, Az oroszforradalom címmel. Ez a „forradalom Oroszországban igen komoly.” Ezt bizonyítja a cárnak és fiának lemondása/lemondatása. Úgy vélték: a nép nemcsak az éhezés miatt lázadt fel, hanem a „kormány és a háború miatti elkeseredés is okozója volt a forradalomnak.” Ezért hazugságnak tekintették az angolok akkori híresztelését, hogy az „orosz forradalom a háború folytatását kívánja." „Éhség miatt támadhat forradalom, mert az éhes gyomornak nem lehet parancsolni" -írták - „de egy nemzet, amely már két és fél éve harcban áll és a háború miatt éhezik s a háborúban, millió számban vesznek el fiai, soha nem vehető arra, hogy csak azért csináljon forradalmat, hogy vezetőit rákényszerítse a háború további folytatására. Inkább a háború megszüntetése érdekében lázad fel a nép.” Úgy látták, hogy az új orosz kormány tagjainak többsége azonban híve a háború folytatásának. Ilyennek tartották Miljukovot, az új kormány külügyminiszterét, de tudták: az Ideiglenes Kormányban vannak békét akarók is. „Ezek a békebarátok támaszkodnak a népre, ezek képviselik valóban a nép óhajtását. Hogy melyik lesz az erősebb, az teljesen a nép és a katonaság öntudatra ébredésétől függ. Úgy a nép, mint a katonaság a békét óhajtja.” - írták. Elismerték: a forradalom megindításában a pétervári munkásság főszerepet játszott. A munkások kiáltványban kérték a katonákat: ne használjanak ellenük fegyvert, mert ők az éhező népnek akarnak kenyeret, és a háború megszüntetését követelik. Csak így történhetett - írták -, hogy a pétervári, "30 000 főből álló katonai helyőrség csatlakozott a forradalomhoz.”3 A cikk helyesen állította: „Forradalmat bizonyos viszonyok között lehet csinálni. Az orosz viszonyok is alkalmasak voltak a forradalom 3 Az 1917. március 8-án kezdődött tüntetések elleni katonai fellépéseket 12-én az ezredek egymás után tagadtákmeg. 14-én pedig a pétervári szovjet kiadta 1. számú parancsát, amelyben katonatanácsok alakítására szólította fel a katonákat. 168
