Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Hergott Kristóf - Molnár Csilla: Íjászgyűrű a szegedi várból
Hergott Kristóf - Molnár Csilla íjászgyűrű a szegedi várból Összefoglalás A szegedi gyűrűről elmondható, hogy a tárgy a feszítő íjászgyűrűk csoportjába sorolható, azon belül is a köröm alakú típusba. A feszítő gyűrűk a hüvelykujjas húrfogás sajátos használatát segítették elő, az íjász ilyen gyűrűt húzott az ujjára, hogy az íj feszítése során fellépő erőhatásokat némiképp csökkentse. Az írott forrásokból kiderül, hogy ezeket a tárgyakat leginkább bőrből készítették, de a bőr mellett számos más anyagból is gyárthattak ilyen gyűrűket. A feszítőgyűrűkre már korán felfigyeltek a Kárpát-medencei régészeti anyagban, leginkább a népvándorlás kori kutatások során. A középkori régészeti anyagban annak ellenére, hogy gyakoribb leletnek számítanak, nem foglalkoztak behatóan a vizsgálatukkal. A Szeged 15. lelőhelyről előkerült gyűrű típusát tekintve gyakorinak mondható a 14-15. századi eurázsiai anyagban. A köröm alakú feszítőgyűrűk leginkább a török íjászatban váltak elterjedté. Ezt erősíti a győr-gabonavásártéri rác temetőből előkerült íjászgyűrű is. Ugyan a szegedi várat már 1542-ben hász birtoknak tekintette a budai pasa (Szakály 1983, 509), de a szakirodalom 1543 farsangjától számítja a szegedi szandzsák kialakulását [Szakály 1983, 512). A várban állomásozó török haderőről csak 1545/46-ből van adatunk.42 A korszakra vonatkozó lajstromok konkrétan íjászokat nem említenek, de martalócokat igen, valamint a forrásokból az is kiderül, hogy a katonák nagyrésze balkáni eredetű, azon belül is zömük keresztény vallású. Ugyan az általunk tárgyalt íjászgyűrű előkerülési körülményei alapján pontosabban nem datálható, de ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a tárgy típus a török íjászatban használatos, akkor a történeti adatok alapján a 16. század közepénél korábbra nem keltezhetjük.43 Ezt a keltezést támasztja alá a legközelebbi párhuzamok közül a Győr-gabonavásártéri íjászgyűrű is, mely egy 16-17. századra keltezetett, a rác katonaságnak és hozzátartozóinak létrehozott temetőrészlet feltárásán került elő, melynek keltezését írott források is alátámasztják [Mithay 1985,194; 197). Természetesen jelen tanulmány nem tekinthető teljeskörűnek, mindössze egy tárgytípus kutatásának első lépéseit hivatott megtenni. Reméljük a jövőben több eddig közöletlen íjászgyűrű kerül publikálásra. 42 Bővebben lásd: Hegyi 2007, 883-906. 43 Noha Holl Imre a kőszegi várból előkerült gyűrűta 15. század végére keltezi [Holl 1992,68), a publikációból nem derül ki, hogy mi alapján datálja a tárgyat, így mi magunk a 16. század második felére való keltezést a hitelesen feltárt Győr-gabonavásártéri temető íjászgyűrűje alapján tesszük, mely tárgyat pontosabban keltezték. 130