Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Régészet - Hergott Kristóf - Molnár Csilla: Íjászgyűrű a szegedi várból
íjászgyűrű a szegedi várból Hergott Kristóf - Molnár Csilla Lelőhely leírása 2017. július 10. és szeptember 30. között egy településrendezés projekt keretében (Szeged MJV Önkormányzata a TOP 6.3.2-16. jelű „Zöld város kialakítása a szegedi belvárosban” c. zöldterületi fejlesztés) lehetőségünk nyílt a szegedi vár déli kaputornyának feltárására.1 A feltárás célja a kapu kiszerkeszthető alaprajzának elkészítése, helyzetének pontosítása volt. Ehhez legalább 3 sarokpont megtalálása volt szükséges, így szakaszosan 3 szelvényben dolgoztunk. A feltárással érintett ásatási szelvények Szeged belvárosában, a szegedi vár egykori területén [Szeged 15. lelőhely, Szeged Vár - KÖH azonosító: 37508), a Móra parkban helyezkedtek el [1. tábla, 1. kép]. A feltárt 117 m2 eredményeként és a kiszerkesztett adatok alapján egy 13,6x15 m széles, négyzetes alaprajzú, gerendavázas szerkezetű kaputorony képe rajzolódott ki. A kapu szerkezetét adó gerendaváznak (0:6/S:70) már csak a helye maradt meg. Az 1881-3 között zajlott várbontást követően megmaradt falmaradványok gerendaágyai a jelentkezési szinten jórészt nyitott állapotban kerültek elő. Ez azt jelenti, hogy 1-2 kivételtől eltekintve az egykori gerendákat borító malterréteg sem maradt meg, így az ezekből előkerült leletanyag szórványnak tekinthető, ugyanis a várbontás során végzett földmunkák során is bele kerülhettek.2 A cikk tárgyát képező íjászgyűrű is egy ilyen gerendaágy betöltésének bontásakor került elő a III. szelvényben [1. tábla, 2. kép]. 1 A feltárás vezetője F. Dr. Lajkó Orsolya volt, kinek ezúton is köszönjük, hogy a tárgy közlési lehetőségét számunkra lehetővé tette. 2 Az ilyen nyitott gerendaágyakból előkerült kerámia leletanyag is kevert, több korszakú. Tárgy leírása A szegedi várból előkerült íjászgyűrű csontból készült,3 díszítetlen. A tárgy az előkerülését követően (valószínűleg a száradás következtében) megrepedt, corpusa ovális alakú. A kápa a corpussal tompaszöget zár be, a corpus félkörös átmetszetű. Méretei: belső átmérő: 2,2 cm, vastagság: 1,2 cm, hossz: 3,8 cm, melyből a kápa 2,2 cm hosszú [2. tábla].4 A hüvelykujjas húrfogás és eszközei A szegedi várból előkerült íjászgyűrű kapcsán fontos megvizsgálnunk, hogy milyen íjásztechnika alkalmazásában játszott szerepet maga a tárgy. Az íj húrjának fogására számos variációt ismerünk, ezek egyike a hüvelykujjas húrfogás,5 mely leginkább az eurázsiai steppén élő nomád népek körében vált széles körben elterjedté.6 * * * * A húrfogás során a húrt a jobb kéz 3 Felvetődött annak a lehetősége, hogy a tárgy egy kiskérődző patájából készült, bár ennek pontos megállapítására a cikkünk elkészültéig nem volt lehetőségünk. 4 A tárgyfotókat Linczer-Katkó Izabella készítette, kinek segítségét ezúton is köszönjük. 5 A feszítési technika megnevezésére számos terminológiát alkalmaznak, többek között hüvelykujjas feszítésnek, ázsiai húrfogásnak, mongol húrfogásnak, gyűrűs lövésnek nevezik a hazai szakirodalomban (U. Kőhalmi 1972, 57; Hidán 2006, 435; Igaz 2007, 168). Azonban úgy véljük, hogy a török íjásztechnika tárgyalásánál a hüvelykujjas húrfogás terminus az, ami alkalmas a technika leírására, így dolgozatunkban mi is ezt fogjuk alkalmazni. 6 Az egyes technikákat Edward S. Morse gyűjtötte össze először 1885-ös munkájában. Habár Morse műve túlhaladottnak mondható mégis fontosnak tartom megemlíteni a nevét, mivel munkája a témában alapvető jelentőséggel bír. A kutató alapvetően 5 125
