Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása értesültsége érthető: anyai unokahúga volt Joó Ferencnek. Édesanyja, Joó Ágnes (1823-1897] a festő idősebbik húga volt, aki 1843-ban Fráter József (1821-1886] szabómesterhez, a későbbi pékmesterhez ment nőül.138 A Fráter-Joó család a Víz után 1881-ben a régi Vásárhelyi sugárút és a Miklós utca sarkán alápincézett emeletes családi ház építésébe fogott.139 Napjainkban is áll a hajdani, udvarán sütőházas nagyépület- a mai számozás szerint - a József Attila sugárút 29. és a Szent Miklós utca 18. kereszteződésében.140 Szabóné Fráter Etelka otthonában őrizte Joó Ferencnek három lányáról (Etelka, Rosalia és Ilonka], az unokatestvéreiről készített csoportkép-festményét is. Idővel Fráter Etel leánya, Szabó Etelka (1875-1965], dr. Kószó István (1861-1932) közismert szegedi jogászhoz, országgyűlési képviselő és felsőházi taghoz ment feleségül.141 A Fráter család továbbápolta a festőhöz és Joó Ilonkákéhoz fűződő rokoni viszonyt, és megőrizte Szatymazon a Dankó-Joó legenda néhány emlékét. A festő munkái A Szegeden 1846 és 1873 között Joó Ferenc, vagyonos és elismert polgárcsaládok (Korda, Zombory, Zsótér, Kováts) megbízásából készített arcképet, vállalt zsánerjelenetet, céhtáblát és díszítőfestést. Utoljára néhány évvel a Víz előtt, egy-egy szegedi bérpalota lépcsőházának kifestése és mennyezeti falképe megfestésével bízták meg (Czimer 1929, 86, 259). A művész eddig ismert munkáinak fölsorolását kezdjük 138 Hálás köszönet Fráter Ágnesnek (sz. 1951) az ük-szüleire vonatkozó adatokért, 2015. aug. 11. 139 Hrsz.: 2473 — MNL CsML Szeged, 7276/1881. sz. tan. irat. 140 A Fráter/Joó családnál, Joó Ilonka nagynéniénél, kapott a jegyes, majd friss házas Dankó/Joó házaspár szállást és „menedéket" az 1880-as évek elején az apai szigor és kirekesztettség idején. 141 Kószó István 1899-től, a Városi Könyvtár és Múzeum Bizottság aktív tagjaként részt vett az intézmény szervezési és műtárgy-gyarapítási feladataiban: így az antik (Laokoón, Diszkoszvető-szobor) másolati gliptotéka kialakításában. — Somogyi-könyvtár irattár, 72/1899. febr. 28.; DEÁK Imre (szerk.): Magyar Országgyűlési Almanach 1927-1932. Budapest 1927, 77. a Czimer-kötetben (1929) sorra vett - özv. Szabóné által ismert - első tíz képpel, a művek készítésének időrendisége nélkül — kiegészítve és helyreigazítva az azóta fölkutatott, pontosító adatokkal: 1. ) Magyarcsékei Korda János nemzetőrezredes életnagyságú arcképe [1850-ből] egyenruhában, Gergely Miklós [1861-1930] tábornok özvegyének [Polgár Margit 1875-1945] birtokában. — (Az eredeti a múzeumban: 27. kép) Bizonyára kópiáról lehet szó, mert a Korda-örökösök már 1890-ben átadták a város gyűjteményébe híres ősüknek, az egykori térparancsnoknak portréját. 1890. november 20-án Reizner könyvtárnok naplókönyvi beírása rögzítette a kép beszerzésének évét és a készítés idejét.142 * * 2. ) Zsótér Andor arcképe 22 éves korában, 1846- ban festette; háttérben a Tisza és az újszegedi parton álló, emeletes, búza magazin, amely 1849- ben tölténygyár volt és levegőbe röpült. Ez a kép Zsótér [Róza] Sarolta tulajdona. — Ismertetve, 1921 óta a múzeumban. 3. ) ZsótérJános - Zsótér Andor apja - és felesége Feró Teréz, ugyanott. — Föltehetőleg a Zsótér leszármazottak birtokában, Budapesten. 4. ) Zsótér Antal -Andor öccse -arcképe Szelesné, Zsótér Mariska birtokában. — Lappang. 5. ) Zsótér Antal és felesége PálfyAnna arcképe, Sávay Lajos őrnagy tulajdonában. —Lappang. A házaspárnak a Víz előtt épült földszintes lakóháza a Zárda u. 3. szám alatt állt. [Korábbi jelöléssel: Rácz piacz u. 3/a; később Maros u. 9.] A Joó festette közös beállítású arcképüket a rokonságból 1930-ban Sávay Lajos (1880-1937) nyug. magy. kir. honvédőrnagy, volt állomástiszt 142 MFM Régiségtári napló I.k. 1883-1903. 71. old., 9.SZ./1890. nov. 20.). Olajfestmény. Korda János 1848/9-i nemzetőr ezredes életnagyságú mellképe. Festette Joó Ferenc 1850-ben. 76x61 ctmr. Adományozó mint az 5. sz. (Szeged város tanácsa. Lásd: 29/1890. muz. lev. sz.)-, és Szeged Városi Múzeum Szépművészeti Osztályának Lajstroma, 1892/1902- 1952.141-142 (11-12.), 24. sz. bejegyzés 1892-ből, Itsz.: 50.486.1.(Az arcképet 2012-ben Szabó Tamás restaurálta.) - A Korda/Dáni/Gergely/Barcsay família leszármazottja, dr. Barcsayné Gergely Eszter (sz. 1935) szíves közlése szerint: az 1930-as években a családjuk már nem birtokolta fölmenőjük képét, 2018. jún. 10. — Ismert egy gyenge kvalitású Korda-portré másolat Beck István (1848-1912) városi osztályjegyző egykori gyűjteményéből. 269
