Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása a Joó-rokon elbeszélése alapján szól. A kutatás kiderítette, hogy az idézett szövegrészlet forrása özv. Szabó Ignácné, a festő unokahúga volt, aki ismerte a portré keletkezését. Fráter Etel bizonyára úgy mesélt a festményről, ahogyan azt édesanyjától - Joó Ágnestől, a piktor húgától - hallhatta. A türkizkék színű Tisza fölött, a túlparton kirajzolódó, festői szabadsággal jelképesen vázolt apró Zsótér-épületek ugyan aligha hasonlatosak a korabeli leírásból ismert, háromemeletes gabonaraktár alakjához, mégis a festmény figurája a folyóról egyértelműen beazonosítható. A festő a Tisza túlpartjára, egy földhányás elé vázolta föl négy-öt háznak, köztük egy emeletes és tornyos építménynek a sziluettjét. Az épületcsoportot magas és termetes lombkoronájú fák tarkítják. A részletek tisztábban tanulmányozhatók a restaurálást követőn. A művész nem festette meg a csónakokra épített fa hajóhidat, melynek újszegedi hídfője a Zsótér-raktárnál ért a túlpartra. A képen jelképesen megjelenített Zsótérraktárcsoport tragikus pusztulása 1849. július 28-án reggel történt: mintegy 42 ember azonnali halálát és 30 súlyos sebesültet követelve a hivatalos jelentés szerint. Pontosan % 9-kor robbant föl az újszegedi (Bánát felőli) oldalon a lőporkészletet és fegyvergolyót tároló háromemeletes Zsótérraktárépület, továbbá a mintegy 24 ládányi töltényt szállító lovasszekér. A kár rettenetes volt. Mindez akkor következett be, mielőtt a magyar képviselőház tagjai az ülésezéshez készülődtek a széképületben, hogy elfogadják a nemzetiségi és a zsidók egyenjogúsításának törvényjavaslatát (Vass 1985, 261, 268, 280). A tragikus eseményt előidéző ok mélyreható kivizsgálása valójában elmaradt a város tervezett kiürítése miatt. így ellentmondásos adatokkal teli a megjelent számos visszaemlékezés. Egyes közlések szerint 60 mázsa, mások szerint 150- 200 mázsa muníciót tároló korábbi „magazin”, a magyar honvédsereg egyik legjelentősebb ideiglenes hadi lerakata és működő gyártelepe volt.135 A Tisza két partján ugyanakkor Zsótér 135 Zsótér János kárjelentése Szeged város tanácsának; az elpusztult építmény a következő részekből állt; „[...] 28 Уг öl [52 m] hosszú 9 öl [16,5 m] széles leg-János fűrésztelepet, hajóépítő-hajóács (supér) állomásokat és sóraktárakat is üzemeltetett. A szállítóhajók, ha nem voltak úton, a folyó mindkét partján dokkoltak. Szerencsés módon kevés kár keletkezett a tahidban és a kikötött hajókban. Reizner adatai szerint 60 mázsa lőpor és töltény robbant fel, ám szerinte: „800 ember esett a nagy szerencsétlenség áldozatául, noha akkoriban a közhiedelem a halottak számát 50-60-ra helyezte." „...A Tisza medréből majdnem kicsapott, számos dereglyét fölborítva és összezúzva vetett ki a partra. A legtöbb hajónak és malomnak horgonya elszakadt és jelentékeny sérülést szenvedett. A légberöpülő magtár romjai, tégladarabjai a vár mellett levő sétányra és a Szabadság térre hullottak át, és mindenfelé törmeléket, szétroncsolt tetemeket lehetett látni" (Reizner II. 1899,166-167, 247).— Rövidesen a tragédia után a sebesültekről és az áldozatokról összeállított jelentés viszont ellentmond a reizneri számoknak. Kiderül az is a névsorból, hogy súlyos sebet kapott „Zsótér Ferenc Péter nevű fia" - Zsótér János 14 éves unokaöccse, Zsótér Péter (1835-1898 u.) -, akinek a „bal karja tetemesen megsérült.”136 Kitűnik a 1929. évi visszaemlékező beszámoló átiratából, hogy Fráter Etelka nemcsak a nagybátyját ismerte jól, de alkotásait is: fölsorolt ugyanis több általa tudott Joó-művet és azok őrzési helyét (Czimer 1929, 259/321).137 Megtudjuk, hogy portré készült Szelesné édesapjáról, Zsótér Antalról is: ezt a művet Zsótér Mária őrizte, de kizárt a keveredés a nagybátyja portréjával, mert az utóbbi leírásában nincs megemlítve az alak mögött a Tisza-part. — Fráter Etel jól jobb épületi anyagokból épült és munkálatokkal készült háromemeletes [külön alápincézett] uj magtár épület. 28 öles hosszú 6 öl széles 3. osztályú egy éves épület. 12 öles lakóház 2 szoba, konyha és kamrával. Mésztégla kemence és 88 köböl mészpor kemence." — MNL CsML Szeged, IV. B. 1107. II. cs.; IV. B. 1101. d. 5. doboz. 136 Vizsgáló bizottság jelentése Vadász Manó polgármesternek az újszegedi „lobbanás” polgári áldozatairól. - MNL CsML Szeged, IV. B. 1101. d. 5. doboz. 137 „Özv. Szabó Ignácné — Kószó István anyósának közlései. A legújabb szegedi műpártolók nem ismerik Joó Ferenc ecsetének értékét, azért a maga korábban híres arcképfestő műveit felsorolom itten..." (Lásd A festő munkái c. rész alatt.) 268
