Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása fény.2 Segítette az anomáliák föloldását egy-egy szakpublikáció és forrásdokumentáció; értekezésünk ekképpen hozzájárul a festményről 1980-ban megj elent két, egymásnak ellentmondó szakmai vélemény részleteinek tisztázásához is (Szelesi 1980, 5; Apró 1980, 7).3 Az új értelmezést elsősorban Czimer Károly (1858- 1930] iskolaigazgató-helytörténész könyvének lábjegyzete igazolja, melyben idézi a Joó család leszármazottjának, özvegy Szabó Ignácnénak (1848-1931] visszaemlékezését (Czimer 1929, 259]. Megemlíti ugyancsak a Zsótér-képmást Habermann Gusztávnak a helyi polgár-családok történetét feldolgozó kötete is (Habermann 1992, 312]. Hozzájárult a beszámoló jobb megértéséhez - a rokoni összefüggések kérdésében - az egyházi regiszterek alapján fölrajzolt Joó és Fráter családfa is. Hitelesítette a meghatározást, hogy világossá váltak a festmény múzeumba kerülésének pontos körülményei, a Zsótér és a Joó család három tagjának szerepe az első, még 1920-ban Budapesten kezdeményezett képeladási kísérletben. Forrásként a portré előzménytörténetének, és a festő korai életének fölvázolásához a bécsi levéltárban őrzött akadémiai osztálynaplók, továbbá egy-egy hazai múzeum és egyház, valamint magángyűjteményi irattár dokumentumai szolgáltak. Kiemelt segítséget nyújtottak a műalkotás azonosításához a Szépművészeti Múzeum archívumában őrzött, Szeles Jánosné Zsótér Anna Máriának (1870-1934] az intézmény vezetéséhez küldött családi levelei. (Tartalmuk mindeddig ismeretlen volt a festő életéről publikálok előtt.) Jóllehet meglepő módon nem szerepel a múzeummal folytatott levélváltásokban az ábrázolt neve, a Joó Ferenc munkájáért kért 2 Felsővároson 1840-ben hunyt el egy Szeles József nevű kisgyermek, Szeles Mátyás fia. - MNL CsML SzGyt (minorita rendház] iratai (Napló/„Historia Domus", 1836-1843], ХП.б.Ь. 17. Egy másik, 1841-ben született Szeles József, mint hajósgazda a Felsővároson élt a Malom utca 7. szám alatt; az 1882-ben világra jött fia úgyszintén a József (és András] nevet kapta a keresztségben. - Szent Miklós templom szül. anyakönyve: 1882,332. (319. sz.) 3 Elmaradt a kép tervezett- a szakember által előre jelzett (Dm., 1980. szept. 21.] - megjelentetése az „Akadémia gondozásában most készülő nagyszabású magyar művészettörténeti kézikönyv-sorozatban" (Aradi 1981]. rendkívül magas összeg sugallja, hogy a „régi" festményen nem a művésznek egy, a korabeli társasági körben ismeretlen és említetlen nevű barátja, hanem Szeged hajdani tekintélyes polgárcsaládjának örököse, a későbbi műpártoló Zsótér Andor látható. Az azonosítással a műalkotás Szeged helytörténetének különleges darabjává vált: jelen ismereteink szerint az egyetlen olajkép a Zsótér család legkiemelkedőbb tagjáról.4 A kutatás során 2015-ben előbukkant egy szerény kvalitású, 1897 körüli ceruzarajz is a már idős mecénásról a gyűjtőtől a múzeumba jutott (1899) grafikai kollekcióban. A gyaníthatóan Zsótér Andor készítette önarcképvázlat az egyik fölkasírozott barokk kori rézkarc hátoldali, pótlólagos támasztéklapján rejtőzött.5 Az ifjú Zsótér és származása 1846-ban - a három fiútestvér közül - Zsótér Andor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később bőkezű támogatója lett a Fölsővárosi Kis-kaszinónak, 4 A szerző köszönetét mond: Apró Ferenc, Aranyosi-Vitéz Gellért, Artur Prenkiewicz, Buzási Enikő, Csongor Krisztina, Eva Schober, Fodor Éva Irén, Fráter Ágnes, Gócza Gábor, Halászná Szilas Ágota, Heumann Elisabeth, Ulrike Hirhager, Horváth István, Jávor Anna, Karácsonyi Imre, Kiss Péter, Kovács József, Kovács Melinda, Kratochwill Mátyás, Kürti Béla, L. Gál Éva, Linczer- Katkó Izabella, Mihály Mária, Miklós Tamara, Nagyné Somogyi Zsuzsanna, Nemcsics Imre, Péter László, Porpáczy Marianna (f], Pósa Judit, Rátkainé Kádár Andrea, Sebő Judit, Sikaláné Sánta Ildikó, Sólyom Péter, Takács-Bodó Eszter, Tapody-Németh Sándor, T. Knotik Márta (f], Tolnay József, Tráserné Horváth Annamária, Ujszászi Róbert, Zoltán Sándor Péter és Zombori István részére - akik közreműködéssel, tanáccsal, eddig publikálatlan adat, archív dokumentum vagy fotográfia átengedésével segítették a tanulmány megjelenését. 5 [Önarckép ?]: Zsótér Andor arcképe, 1897 körül. Kartonlap (támasztéklap], ceruzavázlat, 162x100 mm.—Jelzetei, ltsz.: 884/1-, gyűjtői Zsótér-pecsét: 44. sz.; Somogyikönyvtár F.b., 6/a. [a régi metszvények leltári jele], A rézkarc adatai: Johann Heinrich Roos (?] (Otterberg 1631-1685 Frankfurt am Main]: Bárányait szoptató anyajuh és párja. - MFM, Képzőművészeti gyűjtemény, leltározatlan „Zsótér-grafikák". Forrás: Sebő Judit művészettörténész elektronikus adattára. MFM, 2016. febr. 1. 236
