Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Numizmatika - Hajdu Béla - Ujszászi Róbert: Régi szegedi emlékérmek és jelvények
Régi szegedi emlékérmek és jelvények Hajdú Béla - Ujszászi Róbert Szeged város numizmatikai múltja igen gazdag és sokszínű. A város, mint kereskedelmi- és közlekedési csomópont mindig is fontos terület volt, ez már a legkorábbi időszakok éremleleteiből is kitűnik, amelyeket nem csak Szegedre, de egész Csongrád megyére vonatkozóan Nagy Ádám gyűjtött föl kataszterszerűen (Nagy 1983]. Számosán foglalkoztak behatóan a Károly Róbert alatt veretett, ún. „szegedi kispénzek” történetével, így például Banner János (Banner 1929] és Nagy Ádám (Nagy 1985), valamint Ujszászi Róbert (Ujszászi 2011) mutattak föl újabb eredményeket. Külön érdekes téma az 1848-1849-es szabadságharcot követő bankóégetések időszaka, amelyet országos viszonylatban is először Nagy Ádám dolgozott föl (Nagy 2002). A helyi pénzviszonyok alakulásának kritikus időszakokra (a két világháborút követő évek) vonatkozó vizsgálatát ugyancsak Nagy Ádám végezte el, közreműködésben Huszka Lajossal (Huszka - Nagy 1987; 1992). A szegedi szükségpénzek történetét és tipológiáját is többen kutatták, így Banner János kezdeti tanulmánya (Banner 1925) mellett Nánási Éva kötete (Nánási 1989), illetve a Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerzőpáros foglalkozott a témával (Nagy - Ujszászi 2009). Az 1945-ig terjedő időszak emlékéremanyagát két katalógus dolgozza föl: Huszár Lajos és Procopius Béla munkája az 1930-as évek elejéig (Huszár- Procopius 1932), illetve Török Pál műve az 1945-ig terjedő időszakot (Török 2011),1 több esetben e művekből is merítettünk információt olyan érmekről, plakettekről, amelyek számunkra máshonnan nem ismertek. A szegedi éremművészet egy speciális ágával, az orvosi 1 A továbbiakban HP és TP. Ezek a katalógusok igen szűkszavúak, többnyire csak olyan rövid leírásokat adnak, amelyekazérmekazonosításához föltétlenül szükségesek, így az átemelt tételek a magunk által készített részletes ismertetésekhez képest sokkal kurtábbak. érmekkel kapcsolatosan dr. Bóna Endre cikkei és kötetei (Bóna 1986) érdemelnek figyelmet (de tematikusán fölgyűjtötte a Szent-Györgyi Albert, József Attila és Juhász Gyula személyéhez kötődő éremanyagot is). Nemrégiben Szöriné Boga Lujza ötvös mester művészetéről is külön kötet emlékezett meg (Bartháné 2013), ahogyan valamivel korábban Tápai Antalról is készült egy kiváló album (Tóth et al. 2005). Egy speciális részcsoport, a szegedi iskolajelvények témájával Fári Irén és Nagy Ádám cikke foglalkozott (Fári - Nagy 2006). A szegedi régi híd bárcáiról Nagy Ádám alapos cikke tájékoztat bennünket (Nagy 2005), míg jelen sorok írói a Móra Ferenc Múzeum Történeti Évkönyvében adták közre a Csongrád megyei és szegedi ebbárcák katalógusát (Hajdú - Ujszászi 2012). A szegedi börtönpénzek létéről pedig a Balaton Pál, Leányfalusi Károly és Takács István jegyezte katalógusból tudunk (Balaton et al. 2001). Újabban a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Szegedi Csoportjának Szegedi Kispénz című, évnegyedes folyóiratának hasábjain jelentek meg rövid írások régi helyi numizmatikai emlékekről. Természetesen mindezeken kívül számos kisebb-nagyobb írás tárgyalja a helyi vonatkozású numizmatikai emlékeket, dokumentumokat, inkább csak figyelemfölhívás szempontjából emeltünk ki néhány fontosabb területtel kapcsolatos munkát. Szeged numizmatikai emlékeivel először behatóan Tölcséryné Simon Ilona és Csongor Győző foglalkoztak. Múzeumunk évkönyvében megjelent tanulmányuk - amely egyfajta katalógus - közel ötven évvel ezelőtt látott napvilágot. Akkor naprakész jelleggel közölték a Szeged városával kapcsolatos összes emlékérmet és sportérmet, törekedve a teljességre (nem terjeszkedve ki azonban a pénzek és pénzhelyettesítők, illetve jelvények, továbbá egyéb numizmatikai objektumok bemutatására). Az utóbbi évtizedekben 151
