Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Régészet - Haraszti László - Bede Ádám: Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen
Haraszti László - Bede Ádám Avar kori sírok Mindszent-Szegvári út, Szőlő-part lelőhelyen szárú kereszt, a kereszt szárai a hátulja felé erősen kiszélesednek, csaknem háromszög átmetszetűek. A kereszt függőleges szárának alja letörött. H.: 2,6 cm; sz.: 2,5 cm (3. tábla 2]. 3. A bal váll felett, a kereszt függőleges szárának észak felé álló részénél kisebb szemesgyöngy. Az üveggyöngy barnásfekete színű, nyomott gömb alakú, amely 4 db rátett, fehérrel kereteit türkiz színű szemmel díszített. A gyöngy furatában vasmaradványokat észleltünk felszedéskor. (3. tábla 3]. H.: 0,85 cm; átm.: 0,92; furat átm.: 0,35 cm. 4. Az alsó állkapocscsont helye alatt előkerült ismeretlen rendeltetésű vastárgy (3. tábla 4]. H.: 2,2 cm; sz.: 1,7 cm. A sírok értékelése A temetőszerkezet elemzésétől a sírok csekély száma, és a kis felületű feltárt terület miatt eltekintünk. A sírok legalább két vagy annál több sírsorba rendezve helyezkedtek el a temetőben, vagy ugyanígy a kisebb sírcsoportok is jellemzőek az adott időszakra. Azonban ezen kérdés, sajnos a további feltárás hiányában ez már nem állapítható meg. A sírok tájolását tekintve azok egy fok eltéréssel csaknem teljesen megegyeztek, mindkét sír esetében ÉK-DNy-i irány volt megfigyelhető. A sírokat vizsgálva elsőként Csallány Dezső foglalkozott az avar temetkezések tájolásával, aki a kora avar síroknál ezt a tájolási formát a Tiszától keletre eső terülteken határozta meg általánosnak, és a 6. század utolsó harmada; és a 7. század középső harmada közé keltezte (Csallány 1939,132; Lőrinczy 1992,161). Mindezt szűkítve egyes szerzők e tájolást a Tiszántúlnak főleg a Szentestől délre eső területére határozták meg, és szintén az avar kor elejétől a 7. század közepéig keltezik (Kovrig-Korek 1960, 95; Lőrinczy 1992, 162). Az ÉK-DNy-i tájolás elterjedését elemezve Lőrinczy Gábor a Tiszántúl területéről összesen 60 lelőhelyről gyűjtötte össze a fenti tájolási irányú sírokat (Lőrinczy 1992,164-164; Lőrinczy 1996,178-179 Lőrinczy 2016,156). Ezeket a temetkezéseket főleg az M43 autópálya építéséhez kapcsolódó feltárásokkal a közelmúltban előkerült sírokkal egészíthetjük ki.1 Mindkét sírakna formájáról elmondhatjuk, hogy szűkebb kialakítású aknasírok voltak. Ezt a legáltalánosabb sírformának tekinthetjük az avar korban (Bende 2003,307). Az 1. sír esetében talán még felmerülhet a sírgödörnek a nem megfelelő méretűre való kialakítása. A koponya ugyanis csaknem a sír keleti végéhez szorítva került elő, térdeinél pedig enyhe behajlítás volt megfigyelhető. Hasonló jelenség - hogy a halottat nem a méretének megfelelő sírgödörbe fektették - megfigyelhető volt a Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temetőben is (Balogh 2010, 224). A csontvázak esetében az embertani vizsgálat meghatározása a következő eredményeket hozta: az 1. sírban egy maturus korú (39-45 éves) nő, a 2. sírban egy juvenis korú (18-20 éves) fiatal nyugodott. Utóbbi esetében a rendkívül kevés csontanyag, és azok nagyon rossz megtartása miatt a nem meghatározása egyelőre nem volt lehetséges.2 A leletanyag értékelése A fülbevalók Az 1. sírban került elő egy (Kiszombor típusú) nagy lemezgömbcsüngős fülbevalópár. A két fülbevaló közül az egyiket teljes egészében, a másikat két külön darabra törve tártuk fel. A kettétört darabok közül a nagygömb a halott 1 A Tiszántúlról Lőrinczy Gábor anyaggyűjtése óta, az utóbbi néhány évben a következő lelőhelyekről kerültek elő hasonló tájolású temetkezések: Apátfalva- Nagyút-dűlő [Cseh-Varga 2017, 450), Kövegy-Nagyföldek(BENEDEK-MARCSiK2017),Makó-Mikócsa-halom (Balogh 2012, 282), Hódmezővásárhely-Kopáncs (Herendi 2012,351), Hódmezővásárhely-Batida (Cseh- Varga 2017, 450), Orosháza-Bónum (Lichtenstein 2006,131-146). 2 Az embertani anyag antropológiai vizsgálatának szíves elvégzését ezúton is köszönjük Marcsik Antóniának. 47
