Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Móra a mester neve alatti főcímben a portrét ugyan még Fiatal férfi arcképe elnevezéssel rögzítette, a leírásban már „Szeles József’-nek nevezte. Ezt követően a mórai bejegyzést ismeretlen időben Zsótér Antal arcképe címre javították: „»Joó Ferenc: Fiatal férfi arcképe.« Olajfestmény, vászon, keretezetten 50x64 [76,5x61,8 cm]. Szembenéző, gesztenyebarna fiatal férfit ábrázol az 50-es évek magyar viseletében, SzelesJózsef [sic!] Szeged városi kistisztviselőt, a festő jóbarátját. —joó Ferencről nem sok adatot tudtam összeszedni. Iparos családból való ember volt, fiatal korában állítólag külföldi festőiskolában is járt a Zsótér-család szívességéből [?], (Enyedy L.-né, illetve Ladányi Niczkygrófné, sz. Zsótér Sarolta közlése) s a hatvanas-hetvenes években a szegedi úri házakportrait-festője volt. Később szatymazi tanyájára költözött, s eliszákosodva halt meg a 80-as években. Lánya az ő akarata ellenére Dankó Pistához mentférjhez, aki akkor még malacbandába való cigány-legény volt. »Joó piktort« még sokan emlegetik a régi szegediek közül, de egyebet nemigen mondanak róla, mint hogy»részeges ember volt«. Valószínűleg több képe található még szegedi úri házakban. Ezt a Szépművészeti Múzeum óhajtotta megvenni a régi magyar kispiktorok gyűjteménye számára, de erre a célra nem találta alkalmasnak, ellenben felajánlotta megvételre nekünk, mintegy régi szegedi festő helyi szempontból megbecsülendő tisztes munkáját. (Lásd az iratokat az 1920-21-es intézeti akták közt.) Végre is a képet a Múzeumbarátok Egyesülete vásárolta meg 1500 koronán a művelődéstörténeti osztály számára Szeless Józsefné [sic! - Szeles Jánosné] úrnőtől, akinek Maros-utcai házában még két portréja van, de mindkettő gyöngébb ennél."133 Az ábrázolt személy öltözetét Móra magyar viseletnek jelölte. A fiatal férfi zsinórkötéses dolmánya (attilája) fekete színű; belül fekete mellényt, alatta fehér inget visel; a nyakban, a korban rendkívül népszerű, hosszú és színes megkötött sálat. Utóbbi a bécsi hatást tükröző pesti divat követése. A „finom úri” viselet polgári gazdagságot árul el, ugyanakkor Zsótér Andornak - és magának a festőnek is - utal a hazafias, forradalmi szemléletére. Tetszetős 133 MFM, Régi leltárkönyv, 1892/1902-1952. Szeged Városi Múzeum Szépművészeti Osztályának Lajstroma, 1902. - 1921. július 19-i 222. számú leltárkönyvi bejegyzés, 63. képi megjelenést nyújt a sötét bíborszínű selyemmel bélelt, állógalléros dolmány kék hajtókája, mely Itáliában a 19. század első harmadában a karbonárók közkedvelt viseletével állítható párhuzamba. Mint írtuk, közel négy évtizeddel a festmény beérkezése után, 1957-ben a művet a múzeum szakembere Szeles József portréja-ként véglegesítette. Nem indokolta döntését, amikor Móra mellékesen jelzett - bizonyítatlan - megállapítását átvette. Jól tükrözi a kérdés tisztázatlanságát, hogy Móra is eltéveszti a képet eladásra kínáló „úrnő" nevét az 1921. július 19-i bejegyzésének végén: SzelessJózsefné-t ír Szeles Jánosné helyett. — Nem kétséges, alapjaiban innen ered kép félresiklott„József-i” attribúciója. Életszerűtlen az 1957-es szakmai következtetés, hogy Szeles Jánosné az apósának - egy valójában nem létezett személynek -, Szeles Józsefnek portréját kívánta volna eladni, akit, mint igazoltuk Szeles Györgynek hívtak. Tisztázta a kutatás Szeles János származását, munkahelyi beosztását, a posta- és távírda tisztként teljesített szolgálatát, továbbá házasságkötését Zsótér Anna Máriával. Mindezt a szegedi minoriták Szent Miklós-templomának anyakönyveiben rögzített bejegyzések, születési, keresztelési, házasságkötési és halálozási adatok alátámasztják.134 Összegezve: sem Móra, sem később a művészettörténész nem tudhatta, hogy az ábrázolt személy valójában nem a festő barátja, hanem a képet fölkínáló Zsótér Mária nagybátyja, maga Zsótér Andor. Később zavart okozott az is, hogy a Szeles családnév utolsó „s” betűjét kettőzve közölték. Említettük, az ábrázolt személy nevének azonosításához segítséget - a Czimer Károly leírásában szereplő - a képháttér bal alsó sarkában ábrázolt folyó és magtárépületek csoportja nyújtott. A festő képének látványról a könyv 134 Szent Miklós rk. templom esketettek könyve, 1892. 145-146. lap, 73. bejegyz. 1892. máj. 21. - Esketett: Szeles János posta- és távírda tiszt (25 éves, nőtlen] Szülők: Szeles György / Pálfy Verőn. Szeged-felsőváros, 1867. 23/2, Tabán u. 5.; Esketett: Zsótér Anna Mária (22 éves, hajadon). Szülők: Zsótér Antal / Pálfy Anna. Szeged-felsőváros 1870. 17/2, Maros u. 9.; Tanúk: Kriszt Sándor városi gazdász és Jeney Mihály mérnök. [Utóbbi, a menyasszony nővérének, Zsótér Anna Rózáinak (1864-1912) zombori születésű férje.) 267
