Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása több képet festett is a Zsótér családnak. Én magam meg, mintDankó Pista életének ismerője, csak annyit tudva, hogy nagyságos asszony a boldogult Joó Ferenc leánya (26. kép] azért leghelyesebbnek tartom nagyságos asszonyomhoz fordulni az adatokért. Nagyon kérem tehát, kegyeskedjék mielőbb tudatni velem, mikor született és mikor halt meg Joó Ferenc, hol élt, ki taníthatta festeni, járt-e csakugyan külföldi akadémián és a festészetből élt-e, vagy volt egyéb foglalkozása is. Ezeket a dolgokat nem csak az Országos Szépművészeti Múzeum, hanem a Szegedi Múzeum nevében is szeretném tudni. Gondolom, életében úgyse nagyon becsülte meg Szeged művészfiát, hát legalább halála után adjuk át emlékezetét a jövendőnek. Nagyságos asszony válaszát mély tisztelettel kéri Móra Ferenc.”125 A könyvtár és múzeumigazgató végül tanulságos - a mai értékelési szempontok alapján elfogadhatatlan - összefoglalóban számolt be a fővárosi intézmény vezetőjének: „Méltóságos uram, ma végre alkalmam volt megtekinteni a három újabban felbukkant Joó-képet is. Back [Bernát] úrral együtt néztük meg őket, de erre se voltak érdemesek, mert alig haladják meg a címfestő-mázolások nívóját. Megkértem Back urat, hogy tekintse meg a Szeles-család birtokában levő képeket is, s ő úgy találta, hogy azok közül a fiatal férfit ábrázoló arckép talán helyet foglalhatna a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében. Különösebb művészi kvalitásokat ez se mutat ugyan, de az arc kidolgozása és koloritja figyelemre méltó’’.126 Mindezeket a levélváltásokat és információkat a tisztázatlan sorsú képpel kapcsolatban Joó Ferenc életrajzának szerzői már 1929-től az 1970-1980-as évekig figyelmen kívül hagyták. Mint kiderül a levelekből, mindvégig mellékes kérdés maradt mindkét múzeumvezető előtt a Zsótér-Szeles család örökségéből kínált képen az ábrázolt alak személye. Ekkoriban az érintett felek számára - így a bevont külső szakértő, valamint 125 Móra levele Joó Ilona Ráthonyi Sándornéhoz. - Somogyi-könyvtár irattára: 340/1920. szept. 17. 126 Móra okt. 20-i válaszlevele Petrovics Elekhez. - Somogyi-könyvtár irattára: 376/1920. okt. 14. a minisztériumi hivatalnok (Bibó István) előtt is127 -, elsősorban a festő neve és a festmény színvonala számított. Ezért nem nevezik meg talán a leveleikben a megfestett alakot, de nem írja le Zsótér Andor nevét Ladányi- Niczkyné és maga az értékesítést közvetlenül intéző családtag, Szelesné sem. Vizsgálva a talányt, részükről nyilvánvaló lehetett, hogy ki látható valójában az amúgy minden kétséget kizáróan „réginek” meghatározott vászonképen. A valós személy megfejtésének kulcsát Czimer könyve tartalmazza. A lábjegyzeti részben Joó mester tíz művének címét vagy témajelölését olvashatjuk - köszönhetőn az interjúra kért Szabó Ignácné Fráter Etel - Joó mester unokahúga - fölsorolásának.128 Közöttük, a Zsótér-testvérpár, Andor és Antal arcképe két tételnél azonosítható. Ez ugyanakkor részbeni keveredésre is okot adott a meghatározási kísérletek során. „2.) Zsótér Andor arcképe 22 éves korában, [Joó Ferenc] 1846-ban festette; háttérben a Tisza és az újszegedi parton álló, emeletes, búza magazin [magtár], amely 1849-ben tölténygyár volt és levegőbe röpült. Ez a kép Zsótér Sarolta tulajdona.” „4.) Zsótér Antal - Andor öccse - arcképe Szelesné, Zsótér Mariska birtokában.” (Czimer 1929, 259) Mint említettük, Zsótér Róza Sarolta őrizte apjának több, Joó festette képét a Tisza Lajos krt-i kúriában, és minden bizonnyal átadta az apja értékesnek tartott portréját unokahúgának, Zsótér Antal leányának. Megtalálható a képmás eladásának ügyét szóbahozó 1920. október 10-i levél a szegedi múzeum és könyvtár egykor közös archívumában: Petrovics Elek főigazgató értesíti Mórát Niczky grófné és a Szeles család szándékáról: „Özvegy gr. [gróf] Ladányi-Nic[z] ky Andrásáé úrnő arról értesített, hogy Szeles 127 Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének válasza [249/1921] Petrovicsnak a szegedi Joó-kép vásárlási javaslata ügyében. - Szépművészeti Múzeum irattára: 389/921. V. 12. 128 A kutatás mintegy 20-21 db Joó-művet [festményt, oltárképet, cégért] lajstromozott és azonosított, köztük eddig nem ismert vagy vélelmezett helyekről. 265
