Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Az Árkon álló téglaépület-pár azonban 1879. március 14-én valóban veszélyeztetett állapotba kerülhetett, mert nincsenek rajta a víz betörése utáni második napon fölmért, az épen maradt házak listáján (Tápay-Szabó L. 1929,6).120 Az impozáns Joó-épület a Giba-féle térkép segítségével pontosan beazonosítható a március közepén készített Plohn-fotográfián.121 (MFM Fotótára, ltsz.: 84.21.6.) Fölismerhető az épület a szárazbejárós zárt kapujáról, a szokatlanul megmagasított, világos színű három ablakkeretéről. 1880-ban a Joó-ház helyén - pontosabban a két összevont telekosztáson - már egy újabb, ún. fordított, az utcával párhuzamosan épített sokablakos házatfigyelhetünkmeg, az ebben az évben Pauli Hugó készítette akvarell vedután. Mindezek alapján pontosan meghatározható Joó piktor házának helye napjaink városszerkezetében: a későbbi Zrínyi utca 17-es számú telekosztásnál. Az épületcsoport helyére a Víz múltával, a családja részére Leffter Mihály [1809-1872 u) ügyvéd, városi tanácsnok122 - a szerb származású, a 48-as szabadságharc idején a szerviánokkal a várost elhagyó, 1849-ben császári hadbíróként és képviselőként visszatérő szenátor - építtetett földszintes nagy lakóházat.123 Már ez az épület sem létezik, napjainkban a püspöki palota Zrínyi utcai oldalán, közvetlenül a gazdasági kapubejárótól jobbra álló, hátsó sarok rizalit helyezkedik el az egykori Joó-ház helyén.124 120 Az 1879. március 14-i kárbecslő felmérést 1929-ben Tápay-Szabó Hoffer Károly, Várady Ignác, Arleth Ferenc és Zimmermann Henrik építészek listája alapján közölte. 121 A fotó bal szélén látható a Joó család összeomló háza a Búza tér Sáncpartján, 1879. március 17. tájékán. Plohn Illés archív fölvétele a főreáliskola tetőteraszáról készült: a háttérben balról a Viktória-, középen a Back-malom és a régi Rozália kápolna. MFM Fotótára, ltsz.: 84.21.6.; 205x260 mm. Vétel Plohn Józseftől 1908-ban. 122 A Leffter-leszármazottak között 1913-ban viszály támadt a tetemes vagyon okán, miután az utolsó egyenes ági leszármazott, Leffter Minka idegszanatóriumba került. Átmeneti időre a városi múzeumban letétül helyeztek el több mint 100 db nagy értékű vagyontárgyat (porcelán, tükör, üveg) és 7 db festményt (vallásos témájú szentképet). - MFM, Régi Leltári napló, 1913. aug. 9., 121-122. 123 „Budapesti jelentés adja hírül, hogy Lefter [Leffter] Minka, a régi és közismert szegedi Lefter-család utolsó sarja meghalt. Holttestét Szegedre hozzák és kedden délután 4 órakor a görög-keleti szerb plébánia-templom elől kísérik örök nyugalomra." - Dm., 1926. aug. 3., 5. - Halálozás. 124 A 431. számú, 4 öl 1 láb (7,90 m) széles ház - a he-Szeles- kontra Zsótér-portré 1920 kora őszén a könyvtárigazgató Móra, hogy biztos forrásból kaphasson bővebb fölvilágosítást a néhai művészről és az előtte ismeretlen férfiportréról, Dankó Pistáné Joó Ilonához [1861-1944), a festő Csengődön élő leányához fordult, ahol a közismert özvegy 1903-tól állandó jelleggel élt. A könyvtárigazgató levelének írásakor még nem tudta, hogy Dankó Istvánná már öt éve levetette a gyászfátyolt, és 1916-ban feleségül ment rátoni Ráthonyi Sándor [1877-1956] helyi szőlőbirtokos-bortermelőhöz [Czimer 1929, 173; Szabó 2016, 3). Móra érdeklődése Joó Ilonkánál nem történt véletlenül: 1920 októberében Petrovics Elek, az Országos Szépművészeti Múzeum főigazgatója bővebb fölvilágosítást kért a Joó Ferenc életéről és munkáiról. Fölajánlotta ugyanis a fővárosi intézménynek a szegedi Szeles Jánosné - együtt a Budán élő, kétszeresen özvegy gróf Ladányi- Niczky Andrásné született Zsótér Sarolta Ilonával [1852-1922) - a Joó Ferenc festette egyik portré megvásárlásának lehetőségét. Nem ismert Ráthonyiné Joó Ilonka válasza, de az igazgató végül a műgyűjtő malomtulajdonos, Bäck Bernát közreműködését kérte a Joó festette képmás művészi színvonalának értékeléséhez. „Nagyságos asszonyom! Özv. gróf Ladányi- Niczky Andrásné Zsótér Ilona - akinek első férje néhai Enyedi [Eisenstädter] Lukács szegedi lapszerkesztő volt - arról értesített, hogy az Orsz. Szépművészeti Múzeumnak felajánlották [Szelesnével, Niczkyné unokahúgával együtt] megvételre Joó Ferenc egykori szegedi festőnek egy képét. A múzeum hajlandó is volna megvenni a képet, azonban előbb bizonyos adatokat szeretne tudni Joó Ferencről. A grófné Öméltósága arra kért, hogy szerezzem be ezeket az adatokat, mert ő csak annyit tud, hogy Joó Ferenc a Zsótér család költségén tanult festészetet Münchenben [sic] s később lyes adat szerint (Giba, 2618) - a Habermann-féle 432-es (Giba, 2617) melletti, délebbre eső telken állt. - Kratochwill Mátyás építésztechnikus meghatározása. 264
